A brüsszeli testület arra ösztönzi a tagállamokat, közösen vásároljanak fegyvereket, és támogassák a kontinens fegyvergyártóit, hogy növeljék a kapacitásaikat.
Oroszország ukrajnai háborúja nyomán sok európai ország növelte a védelmi kiadásait. A fegyveres konfliktus ugyanakkor világossá tette, hogy a kontinens államai egyelőre nincsenek felkészülve a megnövekedett keresletre, például a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségű tüzérségi lőszer gyártására. A lehetőség, hogy a NATO-t negligáló Donald Trump ismét beül az Egyesült Államok elnöki székébe, arra sarkallja az európaiakat, hogy többet költsenek a védelmükre.
Az EB szerint azonban a tisztán nemzeti erőfeszítések nem elég hatékonyak, ezért az uniós intézményeknek nagyobb szerepet kell játszaniuk a védelmi ipar felfuttatásában. “Az európai védelmi ipari felkészültségének növelése érdekében a tagállamoknak többet, jobban, közösen és európai módon kell befektetniük” — áll a bizottsági közleményben.
A brüsszeli testület a közösségi költségvetésből 2025-2027 között 1,5 milliárd euróval támogatná a kisebb hadiipari vállalatokat, elsősorban hitelekkel vagy tőkével, ami elenyésző összeg a szükségletekhez képest. A következő, 2028-ban kezdődő többéves EU büdzsé keretében azonban becsvágyóbb előirányzatot szorgalmaz. Javasolja továbbá, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó nyereséget használják fel hadiipari projektek finanszírozására. Korábban felmerült, hogy a tagállamok közös kötvénykibocsátással hoznának létre egy 100 milliárd eurós alapot, erről azonban letettek néhány kormány ellenkezése miatt. Szélesebb körű támogatást élvez az a bizottsági kezdeményezés, hogy terjesszék ki az Európai Beruházási Bank hitelezési politikáját fegyverek és lőszerek gyártásának finanszírozására.
Az EB javasolja, hogy a 27 tagállam közösen szerezze be védelmi eszközei 40 százalékát, és 2035-re az uniós védelmi piac 60 százalékát a belső kereskedelem tegye ki, vagyis ne harmadik országoktól hanem egymástól vásároljanak. A közös vakcina beszerzések mintájára az uniós testület előzetes vételi megállapodásokat kötne a hadiipari vállalatokkal. — Védelmi kiadásaink túl sok különböző fegyverrendszerre mennek el, amelyeket elsősorban az EU-n kívülről veszünk — magyarázta sajtóértekezletén Margrethe Vestager, az EU Bizottság alelnöke, miért van szükség közös fellépésre.
A bizottsági javaslatokról a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is ki kell alakítania az álláspontját. Vannak kormányok, amelyek nem bíznák Brüsszelre a védelemre szánt közös alapok felügyeletét, ezért komoly viták várhatók az unió hatáskörének jelentős kibővítését tartalmazó csomagról.
