A gazdasági minisztereink jó állapotban vannak, jó számokat mutattak - mondta Orbán Viktor a Magyar Gazdasági és Iparkamara hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényén
A miniszterelnök szerint négy bölcsességet kell érvényesíteni. Ezek a következők:
Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. Ez az ő magyarázata szerint azért nincs így, mert magas adósságállományt örökölt.
Mindig többet kell keresnünk, mint amennyit költünk. A miniszterelnök szerint a kulcs a kereset, de a költségvetési hiány ezt a próbát sem állja ki egyelőre.
Dolgozni jobb, mint tengeni-lengeni. A számok szerint ezt nem csináljuk rosszul.
A profit-repatriálásról azt mondta, mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.
A miniszterelnök úgy folytatta, 2020-ig a gazdaság emelkedő pályán volt, aztán jött a koronavírus-válság, de állítása szerint a reálgazdaság nagyobb baj nélkül átvészelte ezt a válságot. „Hogy voltunk erre képesek? Egyfelől hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók keressenek, másfelől a ”Nyugatot majmoló„ gazdaságpolitika helyett egy egész világot szem előtt tartó politikát vittünk. Így amikor a Nyugat megbotlott, nálunk akkor is volt megoldás: a kínai és a koreai beruházók” - hangzott a valósággal csak hellyel-közzel találkozó okfejtés. 30 évvel a rendszerváltás után a legnagyobb vállalkozók listáján azonban a magyarok még mindig csak a negyedik helyen vannak, a cél az első hely lenne - tette hozzá.
A miniszterelnök elemzése szerint a globális világpolitikai és világgazdasági térkép átszabása zajlik, a folyamat az elmúlt időszakban felgyorsult. Majd rátért az orosz-ukrán háborúra, amelybe szerinte a Nyugat „beleugrott”, a világ többi része pedig nem akar elköteleződni, vagy inkább oroszpárti. A világ nyugati és nem nyugati fele homlokegyenest ellentétesen ítél meg mindent, hasonló a helyzet Tajvan esetében, másképp ítéli meg Nyugat, mint Kelet, és „kisebb megszorításokkal” a Közel-Kelet is - fejtegette, bár arra nem tért ki, hogy ez utóbbi mit jelent. A konklúziója az, hogy a gazdasági és a technológiai fejlődést is a politikai szempontok határozzák meg.
Ezt követően Orbán Viktor azzal a korábban sokszor hangoztatott elméletével folytatta, hogy a kormány a konnektivitás elvét vallja, Magyarország híd szeretne lenni ahelyett, hogy „egy porfészek” legyen a periférián. Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök elmélete szerint ha újra hidegháború lesz, akkor Magyarország nyugati határán lesz a határ.
Az ukrajnában zajló háborút a Nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben - ismételte el sokszor hangoztatott vágyait a miniszterelnök, hozzátéve, ez nem orosz-ukrán háború, hanem egy orosz-nyugati háború, amelyet az oroszok sem tudnak megnyerni, így előbb-utóbb béketárgyalásnak kell következnie, csak kérdés, hogy mikor. A továbbiakban a szuverenitása terén extrém érzékenységű miniszterelnök ismételten nyíltan Donald Trump mellett mondott kampánybeszédet: szerinte a kialakult helyzetből csak egy „új” szereplő találhat kiutat. Úgy vélte, nem hazardírozás Donald Trump elnöki visszatérésére fogadni és nem szimpátiakérdés, hogy „kit kedvel Magyarország”, a mostani amerikai kormányzatba viszont nem látják bele a helyzet megoldásának képességét.
Orbán Viktor szerint az európai parlamenti választások is fontosak lesznek az „ésszerűség szempontjából”. Európában jelenleg egy „ideológiavezérelt döntéshozatal” zajlik, ezért jobboldali, a valóságot jobban tisztelő, a gazdaságpolitikát a valóságból levezető európai vezetésre van szükség - fejtegette, hozzátéve, fordulat szerinte lesz, de hogy áttörés is lesz-e, azt nehéz megjósolni.
A V4-ből a miniszterelnök nem elmondása szerint nem akar kihátrálni, de azért egy kicsit mégis megtette, és helyette egy magyar-szlovák-osztrák-szerb regionális szövetséget vizionált, ami a „szuverenisták szövetsége”, főleg az ausztriai választások után.
Orbán Viktor nünükéje a elmondása szerint a profitegyenleg, meggyőződése, hogy csak egy nyitott gazdaságként, hatalmas exportteljesítménnyel tudunk előrehaladni, de ekkor azt is meg kell oldani, hogy az itt megtermelt profitot ne vigyék ki. Évente 4-6 milliárd eurót így visznek ki az országból az itt működő cégek, azon gondolkodunk, ezt hogy lehetne itt tartani - osztotta meg gondolatait a kormányfő. Kiviteli tilalom esetén nem lennének beruházások, ezért a megoldás Orbán szerint az, hogy miközben ennyit kivisznek, a magyar vállalkozóknak ennyi külföldön termelt profitot hozzanak haza. A magyar vállalkozások 1,3-1,5 milliárd eurónyi ilyen profitot hoznak vissza, ez az egyenleg az EU-s transzferek mellett is negatív - értékelt, de hozzátette, a Mol itt van, az OTP mindenütt ott van, ők azt közölték, hogy a profitjukat alapvetően már külföldön termelik.
Ezt követően a kormányfő odaszólt az asztalnál ülő Varga Mihály pénzügyminiszternek, mondván, a kormány nem akarja visszafogni a támogatási rendszereit annak érdekében, hogy csökkenjen a deficit. A cél idén a 4,5, 2026-ra pedig 2,9 százalékos hiány. Ha a tervek nem jönnek be, akkor nem B tervvel kell készülni, hanem habitussal. „Az a jó, ha minden irányból támadhatunk” - zárta a kormányfő bombasztikus gondolatával az elmélkedést.
Nehéz volt, de Varga Mihály is elismerte, hogy csak 2026-ban tudják 3 százalék alá csökkenteni a hiányt