Tűzharcban megölték a csádi ellenzék vezetőjét, Yaya Dillót, a Szocialista Párt Határok nélkül (PSF) elnökét, akit a kormányzat azzal vádolta meg, hogy ő a felelős az ország biztonsági ügynöksége elleni halálos támadásért. A vádat a politikus tagadta - írja a BBC.
Az ellenzéki párt N'Djamenában található székháza közelében fegyverzaj hallatszott szerdán. Mindez azt követően történt, hogy kiderült, május 6-án elnökválasztás lesz az afrikai országban. Yaya Dillóról azt tartották, hogy a fő ellenfele lehet a jelenleg hatalmon lévő Mahamat Débynek, aki egyébként az unokatestvére is.
A hatóságok közlése alapján a tűzharcban 13 ember halt meg.
Abderaman Koulamallah kommunikációs miniszter az AFP hírügynökségnek azt mondta, az ellenzéki vezető nem adta meg magát a pártja székházát megrohamozó biztonsági erőknek, inkább tüzet nyitott.
Az esemény magyar szempontból is elég elgondolkodtató, ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter épp tegnap fogadta Mahamat Saleh Annadif csádi külügyminisztert. Az MTI szerint a találkozó alkalmából tartott közös sajtótájékoztatón Szijjártó egyebek közt arról értekezett, hogy az Európai Unióval szorosabb együttműködésre kész és a terrorizmus ellen jelentős erőfeszítéseket tevő Csád a száheli térségben „kivételes stabilitással” rendelkezik. – Ezért úgy döntöttünk, hogy a száheli régió stabilitásának elősegítése, s az Európába irányuló migrációs hullámok visszaszorítása érdekében széles körű együttműködési programot indítunk Csáddal. (...) A célja ennek, hogy a biztonsági helyzetet Csádban és a Száhel-övezetben javítsuk, hozzájáruljunk a gazdaság fejlődéséhez, így a migráció kiváltó okait a lehető legnagyobb mértékben kezelni tudjuk - jelentette ki a tárcavezető.
Orbán Viktor szólt, hogy már nagyon szeretné látni a megállapodást a csádi magyar katonai missziórólSzijjártó Péter azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy Magyarország diplomáciai képviseletet hozott létre N'Djamenában, ahova március közepén megérkezik az ideiglenes ügyvivő. Emellett még januárban felállították a regionális fejlesztési és humanitárius központot, amely a humanitárius és a gazdasági támogatási programokat koordinálja.
Az orosz-ukrán háború vonatkozásában szintén érdekes megállapítást tett a miniszter, eszerint Magyarország és Csád is a „globális békepárti többséghez” tartozik, a két ország rendszeresen felszólal a fegyveres konfliktusok békés rendezésének szükségessége mellett.
Csád stabilitásának dicséretére az ellenzéki vezető tizenharmadmagával történt lemészárlása mellett az is némi árnyékot vet, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (ANSE) központja elleni támadás óta nem működnek az országban a mobiltelefon- és internethálózatok.
Előzőleg a csádi kormány azzal vádolta meg az egyik ellenzéki politikust, Ahmed Torabit, hogy merényletet kísérelt meg a legfelsőbb bíróság elnöke ellen. A férfit letartóztatták és agyonlőtték, majd holttestét kidobták az ANSE épülete elé. A PSF főtitkára a Reuters hírügynökségnek azt mondta, Ahmed Torabi holttestét próbálták megszerezni, amikor a katonák tüzet nyitottak rájuk.
Nem mellesleg a Szijjártó Péter által kivételes stabilitásúnak tartott Csádban egyáltalán nem volt példátlan mindez: Yaya Dillo már a jelenlegi elnök, Mahamat Déby apja, Idriss Déby ellen is elindult az elnöki posztért 2021-ben, ekkor az ellenzéki párt szerint az állami erők megölték Dillo anyját, a fiát és három másik személyt. Igaz, Idriss Déby sem járt jobban, a több mint 30 évig regnáló vezetőt lázadók gyilkolták meg ugyanezen év áprilisában.
