Könnyid László kinevezéséig a budapesti magánszálláshelyek negyede 4 vagy 5 csillagos minősítést kapott, de miután a Szállodaszövetség volt vezetője felelt ezért, az érték 6 százalékra csökkent. A kisebb szálláshelyek tulajdonosai szerint szubjektív, önkényes rendszer szerint osztogatják a csillagokat – írja a 24.hu.
A magyarországi szálláshelyek kötelező minősítése 2022 januárjától kezdődött, és a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) végzi. 2022 októberében Könnyid Lászlót nevezték ki a szervezet élére. A Szállodaszövetség volt elnöke a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) igazolt át az MTMT-hez, ahonnan egy év után vissza is tért az MTÜ-höz, a vezérigazgatói posztra.
Habár Könnyid csak egy évet töltött el az MTMT élén, a 24.hu szerint bizonyos értelemben mégis látványos munkát végzett. A portál adatai szerint
2022 októberéig az MTMT négyezer magánszálláshelyet minősített, és ezek 18,8 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagos minősítést. A budapesti magánszálláshelyek esetében 870-et értékeltek 2022 tizedik hónapjáig, és ezeknek a 25,17 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagot.
aztán megérkezett Könnyid László, és 2022 októbere után Budapesten a 2955 minősítésből már csak 6,6 százalék kapott 4–5 csillagos minősítést, vagyis a negyedére csökkent a korábbiakhoz képest ezek aránya.
Miközben a panziók és a szállodák esetében gyakorlatilag nem változott a minősítési arány a Szállodaszövetség volt elnökének regnálása alatt, az egyéb szálláshely kategóriába tartozó helyeket – döntően apartmanokat – is lepontozták 2022 októbere után.
Könnyid érkezése előtt 988 egyéb szálláshelyet minősítettek, ezeknek 42 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagos minősítést. 2022 októberétől viszont a 2197 egyéb szálláshelyből már csak 22,85 százalékot soroltak be ebbe a kategóriába.
A 24.hu forrása szerint a rendszer önkényes, egyes részei teljesen szubjektív elbíráláson alapulnak, ráadásul a portál információi alapján a minősítéssel kapcsolatos panaszokat is az MTMT vizsgálja. Nehezíti a szállásadók helyzetét, hogy a minősítési eljárás során felvett jegyzőkönyv és a fotók az ügyfél számára csak aznap éjfélig érhetők el, illetve hogy a tulajdonosoknak csak nyolc napjuk van a panaszuk benyújtására, miközben az MTMT-nek 60 napja van dönteni.
Minden szállást kötelező lesz minősíteniA portál mindezzel kapcsolatban Az MTÜ-t, az MTMT-t, és a minősítéseket kiosztó testület létrehozó Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt is megkereste, választ azonban nem kapott.
A Szállodaszövetség azonban közölte, ők csak annyi nehézséggel találkoztak, hogy a nagyobb szobaszámú szállodák esetében a szobák, közösségi terek, vendéglátóegységek, wellness tér felújítása 2–3 évig is tarthat, így a közben esedékes minősítés során problémás lehet a pillanatnyi állapot értékelése. Ezt a szövetség jelezte az MTMT-nek, és „együttműködően engedélyezték, hogy ilyen esetben minimum százalék kerül megszabásra, és türelmi időt kap a hotel, hogy befejezze a felújítást”. Azt a felvetést nem értik, hogy a minősítési rendszerrel a szállodásoknak akarna kedvezni az MTMT, szerintük elképzelhetetlen, hogy valaki azért megy inkább szállodába mert a vendégház nincsen minősítve. Véleményük szerint alapvetően egy a kritériumlista objektív, komplex, „néhány pontban kismértékben szubjektív, de a minősítésre összességében nem ható elemekkel”, és annak alapja az EU-ban használt Hotelstars-rendszer.
Bíró Barna, a Momentum politikusa arra gyanakszik, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek után a szállodáknak – amelyek Magyarországon nagy részben kormányközeli vállalkozók tulajdonában vannak – szeretnének kedvezni, ezeket minél jobb minősítésben részesíteni, a magánszálláshelyeket pedig leminősítik. Azt mondta, a turizmusban dolgozó forrásaik szerint
„olyan félelem is van a szálláskiadók részéről, hogy a jövőbeni támogatásokat a minősítésekhez is köthetik, ezáltal megint csak pozícióba hozva Fidesz-közeli vállalkozókat”.
A 24.hu úgy tudja, szakmai szervezetek megfogalmaztak egy levelet az MTÜ-nek, melyben a minősítési rendszer újragondolását kérik.
Egy magánszállásadó egyébként még 2022 februárjában az Alkotmánybírósághoz fordult a szálláshely-minősítéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányellenessége miatt, és kérte azok megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt arra hivatkozva, hogy az indítványozó – mivel még nem történt meg a minősítés – nem szenvedett tényleges jogsérelmet. Viszont azt is megállapította, hogy az MTMT honlapján közzétett dokumentumok nem minősülnek jogszabálynak, így normatív erejük nincs.
