;

baleset;bíróság;ítélet;óvoda;

- 260 millió forintos kártérítést ítéltek meg a budapesti kisfiú családjának, aki egész életére lebénult az óvodában

Félrenyelt egy répát.

Jogerősen 260 millió forintos kártérítést és 1 millió 870 ezer forintos havi járadékot állapított meg a Fővárosi Ítélőtábla egy budapesti családnak, amelynek az egyik gyermeke, egy kisfiú félrenyelt egy répát az egyik önkormányzati fenntartású XV. kerületi óvodában - írja a 24.hu.

A 2013-ban történt baleset következtében a gyermek súlyos agykárosodást szenvedett, ami a szülőket és testvérét teljesen felőrölte. A történtek miatt a család pert indított az óvoda ellen.

A lap birtokába került bírósági iratok szerint a gyerekek cikkekre vágott almát és répát kaptak tízóraira az óvodában. Ekkor történt, hogy az akkor még csak hároméves fiúcska félrenyelt egy falat répát, emiatt nem kapott levegőt, és segítséget kért az egyik óvónőtől. Az óvónő vizet itatott vele és hátba ütögette, nem tudott segíteni rajta, ezért kérte az egyik dajkát, hogy hívja ki a mentőket. A mentők perceken belül ki is értek a helyszínre, előbb egy mentőápoló megkezdte az addigra eszméletét vesztett kisfiú újraélesztését, közben pedig a helyszínre érkezett két másik mentőautó és egy gyermek rohammentő is. A gyermekmentővel kiérkező mentőorvosnak egy Magill fogóval sikerült eltávolítania a félrenyelt répadarabot, addigra azonban a kisfiú már a klinikai halál állapotába került.

Bár az újraélesztés sikeres volt, a túl hosszú oxigénhiányos időszak következtében a kisfiú mentális sérült, a karja és a lába is megbénult. A dokumentumok szerint kommunikálni nem lehet vele, ha valamilyen külső inger éri, arra is csak megfeszíti az izmait, ha megérintik, akkor kinyitja a szemeit. Még a folyamatos rehabilitáció és gyógytorna ellenére sem várható számottevő javulás az állapotában.

A család szerint ha a kisfiú ülve evett volna és reszelt répát adnak neki, illetve a répát összekeverik fűszervajjal, hogy könnyebben le tudja nyelni, az csökkentette volna a kockázat, hogy félrenyel. A gyerekek az óvoda udvarán ettek, így könnyedén történhetett valami, ami a elvonja a figyelmét, beleértve azokat a társait, akik már befejezték az evést és játszani kezdtek. Erre utalt jogerős ítéletében a bíróság is:

Nem kizárható, hogy a félrenyelés azért következett be, mert az udvaron játszó gyermekek elvonták a kisfiú figyelmét az étkezésről, vagy az étkezés közbeni mozgása idézte elő a félrenyelést, ahogy az sem, hogy a túlzott keménységű répa akadt meg a torkán. Ezek az étkezés körülményeiből levonható következtetések önmagukban kizárják az elháríthatatlanság bizonyítottságát. Nem jelenthető ki, hogy az étkezés körülményeinek az eltérő kialakításával és a tízóraira fogyasztott répa eltérő feldolgozásával az alperes bizonyosan megakadályozhatta volna a félrenyelést, de csökkenthette volna annak kockázatát

- olvasható a határozatban.

Az óvoda azzal védekezett, hogy az óvodapedagógusok nem háríthatták el a balesetet, az pedig szerintük általánosan elfogadott gyakorlat volt, hogy a gyermekek az udvaron fogyasztják el a tízórait és az uzsonnát. Az udvaron való tízóraizást pedig állításuk szerint nem azért szüntették meg a baleset után, mert elismerték a felelősségüket, hanem mert mindenkit megrázott a tragikus esemény, amelyet mindezzel együtt is kivételesnek tartanak.

A kisfiú több műtéten is átesett, elvesztette az esélyét egy kiteljesedett életre és 80 százalékos egészségkárosodást szenvedett. Az anya feladta a munkahelyét a baleset után, hogy a kisfia gondozásának szentelhesse az életét, emiatt nemcsak bezártságra kényszerült, de megszűntek a baráti és társadalmi kapcsolatai is. Férjével elhidegültek egymástól, aminek válás lett a vége. Mivel kislányára a baleset óta kevesebb ideje jut, a történtek az ő pszichés fejlődésére is negatív hatással voltak. A nő külföldre költözött a folyamatos ápolásra szoruló kisfiúval, apja pedig Magyarországon maradt a kislányukkal. Mivel az édesanyának nem maradt lehetősége dolgozni a kialakult helyzetben, az édesapára egyedüli keresőként hárult a család eltartásának a feladata.

A megítélt 260 millió forintos kártérítésből 130 millió forint a nem vagyoni kár, ide tartoznak azok az egészségükben, életminőségükben bekövetkezett negatív változások. A másik 130 millió a lejárt vagyoni igényekből tevődik össze, ide tartozik például, hogy ápolni, szállítani, rehabilitálni kell a gyermeket, továbbá a rezsi és más többletköltségek. A kisfiút nevelő anyuka havi járadékát 1 millió 870 ezer forintban határozta meg a bíróság, amit a kártérítésen felül kell megfizetnie az óvodának.

A család ügyvédje teljes mértékben elégedett az ítélettel, az intézmény jogi képviselője azonban abszurdnak és a magyar bírói gyakorlattól elrugaszkodottnak nevezte azt.

Magyarország új köztársasági elnöke régen szerette a piramisokat is.