;

Európai Számvevőszék;

- „Látjuk, hogy mit jelentenek Magyarországon a hagyományos értékek!”

Az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék is elemezte az Európai Bizottság éves jelentését a jogállamiság helyzetéről az EU-tagországokban. Az EP fel is rója az Ursula von der Leyen vezette testületnek, hogy nem fest teljes és őszinte képet a helyzetről.

Az Európai Bizottság (EB) 2020 óta éves jelentésekben értékeli a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Alapvetően négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupcióellenes intézkedéseket, a média szabadságát és sokszínűségét, valamint a független intézmények működését. A jelentés az egyik eleme az EU jogállamisági eszköztárának, amely a tagországokkal folytatott strukturált párbeszédtől a kötelezettségszegési eljáráson át a pénzügyi és politikai szankcionálással járó procedúrákig terjedhet.

Ezekről a bizottsági jelentésekről szerdán két, egymástól független elemzés is nyilvánosságra került: az egyiket az Európai Parlament (EP) plenáris ülése fogadta el, a másikat az Európai Számvevőszék (ESZ) publikálta. Az előbbi a tavalyi jelentésről készült vélemény, míg az utóbbi általánosságban értékeli az eddigiek eredményességét. Mindkét dokumentum üdvözli, hogy az EB nyomon követi a jogállamisági normák betartását a tagországokban, de komoly kritikát is megfogalmaz.

A parlamenti értékelés szerint a brüsszeli testület nem fest teljes és őszinte képet a helyzetről. „Független nem kormányzati szervezetek, akadémikusok, jogvédők és újságírók gyakran úgy találják, hogy a tényleges helyzet jelentősen eltér attól, ami a Bizottság túlzottan diplomatikusan megfogalmazott jelentéseiben szerepel” – írta az indoklásban a szerző, a holland liberális Sophie in’t Veld. A politikus úgy véli, egyre több uniós tagállam sorakozik a problémás országok listáján, köztük Magyarországon kívül Szlovákia, Görögország és Málta.

Az Európai Számvevőszék kifogásolja, hogy nem egészen világos, az EB milyen módon értékeli a normáknak való megfelelést és hogyan osztályozza az egyes problémák súlyosságát. 2022. óta a jogállamisági jelentések ajánlásokat is tartalmaznak, ezek végrehajtása azonban rosszul halad. Az ESZ szerint 2022–2023-ban a tagállamok az ajánlások csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben, alig több mint a felét legalább részben, több mint egyharmadát egyáltalán nem.

Az EP határozata — amely részletesen bemutatja, hogy a vizsgált területeken milyen teljesítményt mutattak fel az egyes tagállamok — többször említ a magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmakat. Eszerint komoly aggályok övezik például az igazságszolgáltatás függetlenségét: továbbra is problémák vannak a Kúria előtti ügyek elosztásával és a Kúria elnökének hiányos jelölési rendszerével kapcsolatban, valamint akadályokkal szembesülnek, akik előzetes döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához szeretnének fordulni. Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi: az Európai Bizottság annak ellenére szabadított fel tavaly decemberben 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak megítélt felzárkóztatási támogatásokból, hogy Budapest nem teljesítette a Brüsszel által megkövetelt igazságügyi reformot. Az EP felszólítja a biztosi testületet, hogy addig ne oldja fel a pénzek befagyasztását, amíg Magyarország valamennyi előfeltételt nem teljesít.

A jelentés szerzője, Sophie in’t Veld holland liberális EP-képviselő a dokumentumot bemutató strasbourgi sajtótájékoztatóján azt mondta: a 10,2 milliárd feloldása miatt a bizottsági elnök megérdemelte volna, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be ellene. Szerinte a biztosi testület a pénzzel politikai gesztust tett, hogy megvásárolja a magyar kormány szavazatát Ukrajna támogatásához, miközben maga is tisztában volt vele, hogy Budapest nem hajtotta végre a megkövetelt igazságügyi reformot. Az Európai Bizottság azt állítja, hogy Magyarország maradéktalanul teljesítette a 10,2 milliárd folyósításának megkezdéséhez fűzött feltételeket.

A jelentésről tartott szerda esti plenáris vitában a fideszes Hidvéghi Balázs rossz megközelítésnek nevezte, hogy politikai és erkölcsi vitákat jogi vitának álcáznak és támadják azokat, akik a hagyományos értékeket képviselik. A német liberális Moritz Körner válaszolt neki: Mi Brüsszelben ássuk alá a hagyományos értékeket?! Látjuk, mit jelentenek Magyarországon a hagyományos értékek: egy gyermekbántalmazási ügy eltussolását!

Konszenzusos sorok váltanák fel a református püspök, volt humánerőforrás-miniszter gondolatait.