A hatóságok hétfői közlése szerint a 6,9 millió választásra jogosult 73 százaléka adta le voksát, így a parlament 110 és a helyi tanácsok 12 514 képviselői helye mind betöltésre került. A jelöltek legtöbbje azonban a négy hivatalosan bejegyzett és mindenben az elnököt támogató párt színeiben indult. Szavazata leadásakor az államfő bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson egy újabb ötéves mandátumért.
Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki vezető – aki litvániai száműzetésben él azóta, hogy 2020-ban letartóztatott férje helyett ő lett Lukasenko kihívója – előzetesen bojkottra szólított fel, "értelmetlen bohózatként" utasítva el a választásokat. Videoüzenete meglepetésre eljutott a 9,5 milliós, szigorúan ellenőrzött országba, miután ellenzéki aktivistáknak sikerült hozzáférést szerezniük mintegy 2000 utcai reklámképernyőhöz. A Vjaszna Emberi Jogi Központ vasárnap már arról számolt be, hogy a képernyőket birtokló vállalat több alkalmazottját letartóztatták.
Hogy a bojkottfelhívásnak mekkora foganatja volt, arra csak tippelni lehet. Névleg országszerte „egységes” szavazási napot hirdettek vasárnapra, ám valójában arra buzdították a lakosságot, hogy aki csak teheti a megelőző öt napban menjen el szavazni. Az embereket alkalmilag kihelyezett büfékkel és koncertekkel csábították az előrehozott voksolásra, amelynek lehetőségével állítólag a jogosultak közel 42 százaléka élt. Az ellenzék szerint ugyanakkor ez termékeny talajt kínált az eredmény manipulálására, mivel az urnákat az említett öt napban nem őrizték. Vasárnap a helyszíni beszámolók szerint már csak szállíngóztak a voksolni szándékozók.
A választásokra a másként gondolkodók kíméletlen elnyomása közepette került sor. Több mint 1400 politikai fogoly van az országban, köztük az ellenzéki pártok vezetői és Alesz Bjaljacki neves emberi jogi aktivista, aki 2022-ben Nobel-békedíjat kapott. A szavazás tisztaságára árnyat vetett az is, hogy most első ízben nem hívták meg az EBESZ választási megfigyelőit sem, akik évtizedek óta egyedüli nemzetközi szereplőként látták el ezt a feladatot, a jogvédő tevékenységükről ismert személyeket pedig előre figyelmeztették, ne próbálkozzanak a voksolás megfigyelésével. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csalásnak minősítette a vasárnapi szavazást, leszögezve, hogy az a félelem légkörében zajlott, amelyben semmilyen választási folyamat nem nevezhető demokratikusnak.
A vasárnapi szavazás volt az első az országban a 2020. augusztusi vitatott elnökválasztás óta, amely az országot vas marokkal irányító Lukasenko hatodik hivatali ciklusát hozta el, de a rezsimet csalással vádoló ellenzék példátlan tüntetéseibe torkollott. A biztonsági szervek válaszul több mint 35 ezer embert tartóztattak le, ezreket vertek meg a rendőri őrizetben, továbbá több száz független médiumot és nem kormányzati szervezetet zártak be és helyeztek törvényen kívül. Tömeges tiltakozások nyomán a rezsim jobbnak látta elhalasztani a 2022-ben és 2023-ban esedékes helyhatósági, illetve parlamenti választásokat.
A 2020-as válságot Lukasenko a szövetséges Oroszország támogatásával tudta csak átvészelni, így aztán nem volt kérdés, hogy 2022 februárjában megengedte Moszkvának, hogy fehérorosz területről indítsa el Ukrajna elleni átfogó invázióját. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elsőként gratulált Lukasenkónak a hazafias erők magabiztos győzelméhez, amely segít biztosítani a belpolitikai stabilitást.
A szavazás előtt Lukasenko bizonyíték nélkül azt állította, hogy nyugati országok erőszakos hatalomátvételre észülnek az országban, és utasította a rendőrséget a fegyveres járőrözés megerősítésére. Hétfői beszédében azután kijelentette, hogy választás eredménye kormánya széles körű támogatásáról tanúskodik. Megjegyezte, hogy "van néhány tétova ember, vannak, akik elégedetlenek", ezért a hatóságoknak azon kell dolgozniuk, hogy a jövő évi elnökválasztáson még nagyobb támogatást biztosítsanak.
