napelem;Csorna;fizetések;napelemgyár;

- Késnek a fizetések a milliárdokkal támogatott csornai napelemgyárban

A cég február 12-től határozatlan időre állásidőt rendelt el.

– A 2024. januári bérek kifizetésére sajnálatos módon késedelmesen kerül sor. Ezzel egyidejűleg február 12-től – egyelőre határozatlan időre – állásidőt rendelünk el – a 24.hu szerint ezzel a szöveggel kaptak levelet a csornai napelemgyár, az Ecosolifer Heterojunction Kft. dolgozói.

Az üzem történetében nem először fordul elő ilyesmi, a portál 2022 júniusában írta meg, hogy akkor már három hónapja nem kaptak fizetést a munkavállalók. Az állományi létszám akkor 52 fő volt, és hónapokat késve is, de végül pénzükhöz jutottak a dolgozók. Később egyikük arról számolt be, hogy 8000 forint „kárpótlást” is kaptak.

A csornai üzem beindítása egyébként 2014-től húzódott egészen 2020 végéig, akkor kezdték a termelést. Nagy áttörés azonban nem látszik a mérlegekben,

2020 és 2022 között csaknem 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze a napelemgyár.

Pedig a korábban csak fantomgyárként emlegetett csornai üzem jelentős állami közreműködéssel épült fel, a beruházás

  • egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint támogatást kapott,

  • csaknem 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,

  • a kormány bankja, az Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott számára,

  • és később a kormány másik bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. átvette a hitelt, sőt megemelte a keretet. Az indoklás szerint azért, mert a piaci kereslet miatt megduplázzák a kapacitást. (A hitelbiztosítéki nyilvántartásban 80 millió eurós biztosíték szerepel, az MFB csak 40 millió eurós kölcsönről beszélt.)

A 24.hu nevük elhallgatását kérő dolgozóktól megtudta, hogy a gyárban két műszakra való körülbelül 30 ember dolgozik, pontosabban dolgozna. Az üzemben úgy tudták, hogy tavaly decembertől új cellatípus gyártására állnak át, de az év végén nem indult be a termelés. Arra a kérdésre, hogy az átállás elhúzódása vagy más ok miatt késik a bérfizetés, illetve küldték állásidőre az embereket, a portál nem kapott választ. Ha a dolgozók érdeklődnek, akkor konkrétumok helyett türelmet kérnek tőlük.

A portál megkereste az ügyben a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumot és a cég ügyvezetőjét, Haidegger Ákost, de választ nem kapott.

Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.