háború;Putyin;Transznisztria;

Tiraszpolban tüntetést szerveztek Chisinau nyomásgyakorlása miatt

- Újabb ország Putyin célkeresztjében?

Megismétlődhet a két évvel korábbi moszkvai forgatókönyv, eszkalálódhat a háború. Most a transznisztriai szakadárok kérése lehet az ürügy.  

Összehívták Transznisztria „minden szintű képviselőinek kongresszusát”. A február 28-ra tervezett eseményen a helyi ellenzék vezetője, Ghennadi Ciorba szerint vélhetően arra készülnek, hogy az egyetlen állam, még Oroszország által sem elismert Dnyeszter-melléki szakadár enklávé az Orosz Föderáció részévé váljon. Az Infotag moldovai portálnak nyilatkozó ellenzéki politikus figyelmeztetését a teljes moldáv sajtó átvette, szavai riadalmat keltettek az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére készülő országban.

Bár Ciorba kizárta, hogy a kezdeményezésre Moszkvából érkezett volna közvetlen parancs, mégis több tekintetben is ijesztőnek tartja a helyzetet. Mindenekelőtt azért, mert bár a kezdeményezés Vadim Krasznoszelszkij tiraszpoli szeparatista vezetőé, az előterjesztését szavazta meg szerdán a régió Legfelsőbb Tanácsa, a kongresszus időpontja eléggé gyanús. Vlagyimir Putyin ugyanis másnap, február 29-én mond beszédet az orosz Szövetségi Gyűlésben, és akár meg is ismétlődhet a kelet-ukrajnai szeparatisták kapcsán is alkalmazott forgatókönyv. A tiraszpoli kongresszus vélhetően újfent megfogalmazza egyesülési kérését Moszkva felé, másnapi beszédében Putyin ezt akár be is jelentheti, a duma pedig sürgősséggel akár meg is szavazhatja. A nemzetközi jog szerint Moldova részének számító Transznisztriában 1992 óta „orosz békefenntartók” állomásoznak, gyakorlatilag ők biztosítják a terület érinthetetlenségét. Az enklávé már többször kérte csatlakozását Oroszországhoz – 2006-ban egy referendum nyomán, majd a Krím bekebelezése után, legutóbb pedig 2022-ben, amikor Moldova megkapta az EU-tagjelölti státust - ám Putyin eddig nem tett eleget kérésüknek.

Transznisztria lakosságának túlnyomó többsége orosz állampolgársággal is rendelkezik (akárcsak a donbásziak) , Szergej Lavrov külügyminiszter pedig a minap is biztosította a Dnyeszteren túli szakadárokat, hogy Oroszország nem hagyja magára bajba jutott állampolgárait. A bajt ezúttal Moldova uniós közeledése jelenti, illetve az, hogy a tiraszpoli szakadár vezetők szerint a chisinaui kormányzat gazdasági nyomást gyakorol Transznisztriára amivel humanitárius katasztrófát idézhet elő az enklávéban. Az állítólagos moldovai nyomás ellen nemrég nagyszabású tiltakozást szerveztek Tiraszpolban.

Az ukrajnai orosz agresszió 2022. február 24-i kezdete óta az egyik legforróbb pontnak épp Moldova és Transznisztria számít. Ezért kap kiemelt figyelmet és támogatást Moldova mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok részéről. Ha a valószínűsített forgatókönyv bekövetkezik, az az ukrajnai háború eszkalációját jelentené, azt, hogy a Putyin vezette Oroszország egy újabb ürüggyel egy újabb európai független állam szuverenitását sértette meg.

A szervezők egyelőre csak annyit közöltek: a kongresszuson elfogadandó dokumentumokat az "5+2" tárgyalási formátumban továbbítják a nemzetközi szervezeteknek, a résztvevőknek és a médiának. Az 1992 óta befagyott konfliktus tárgyalásos rendezési kísérletei korábban az 5+2-es formátum – Moldova, Transznisztria, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, valamint megfigyelőként az EU és az USA – keretben zajlottak, az ukrajnai háború kitörésével azonban megszűntek.

A román többségű Moldova Köztársaságból az 1991-es rövid háború nyomán de facto kivált oroszok lakta Transznisztria 1992 óta Európa és a világ egyik befagyott konfliktusának a színhelye.

Alekszej Navalnij halála az egész világot megrázta. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta számos politikai leszámolást hajtottak végre Oroszországban, ezek egy részének jóval kisebb visszhangja volt.