;

kampányfinanszírozás;Állami Számvevőszék;Magyar Államkincstár;ellenzéki pártok;

- „Az újabb súlyos bírságot elegánsan az önkormányzati és európai parlamenti választások elé időzítették”

Összesen mintegy 520 millió forintos veszteséget szenvednek el az ellenzéki pártok az Állami Számvevőszék megállapításai nyomán. A DK első lépésként felszólítja az Államkincstárat, hogy ne tegyen eleget a számvevőszéki elvárásnak. Az MSZP bírósághoz fordul.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra jutott, hogy a 2022-es parlamenti választáson szövetségben indult ellenzéki pártok – Demokratikus Koalíció, Momentum, MSZP, Jobbik, LMP, Párbeszéd – tiltott kampányfinanszírozásban részesültek. Az ÁSZ szerint ennek forrása az a pénz volt, ami külföldi támogatásként az egyesületként működő Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz folyt be.

Márki-Zay Péter, a mozgalom vezetője többször, lapunknak nyilatkozva is visszautasította az állítást, hogy jogsértés történt volna. A számvevőszéket azonban ez nem térítette el attól, hogy kedden nyilvánosságra hozott jelentésében közölje:

a szabálytalanul felhasznált mintegy 260 millió forintot az ellenőrzött pártok kötelesek egyenlő mértékben, pártonként 43,5 millió forint összegben befizetni a költségvetésnek.

 Az ÁSZ felhívásának kézhezvétele után a pártoknak erre 15 nap áll rendelkezésükre.

Ilyen esetekben ugyanekkora összeggel csökken a központi támogatás is, ami azt jelenti, hogy a pártokat egyenként mintegy 87 millió forintos, összesen 520 milliós veszteség éri. Jó eséllyel ezzel még nincs vége:

az ÁSZ közölte, hogy a mostani összeg „nem tartalmazza az egyes pártok esetében egyedileg megállapított további tiltott párttámogatás jogkövetkezményeit”.

Az ellenzéki pártoktól egyebek között azt is megkérdeztük, látnak-e lehetőséget arra, hogy valamilyen jogi vagy egyéb lépést tegyenek: annak ellenére, hogy a döntés ellen elvileg nincs fellebbezési lehetőség.

A Demokratikus Koalíció nem kért, nem kapott és nem használt fel külföldről származó pénzügyi támogatást – állapította meg a DK. A párt teljesen nyilvánvalónak tartja, hogy az „Orbán-rendszer ökleként eljáró” Állami Számvevőszék ezt az ügyet felhasználva akarja elhallgattatni többek között a DK-t is. „Ez nem fog sikerülni, Magyarország legnagyobb ellenzéki közösségét nem lehet elhallgattatni, más fából faragtak minket” – fogalmazott válaszában a párt.

A Demokratikus Koalíció minden lehetséges jogi lépést megtesz az Állami Számvevőszék büntetése miatt, első lépésként felszólítja a Magyar Államkincstárat, hogy ne hajtsa végre az ÁSZ kérését, máskülönben pert indít ellene.

A Momentum a pártelnök Donáth Anna facebookos bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe. Donáth Anna ebben szóvá tette, hogy az újabb súlyos bírságot „elegánsan” az önkormányzati és európai parlamenti választások elé időzítették. Az ÁSZ indokai – folytatta – ismét nevetségesek, „koncepciós eljárás részeként próbálják ellehetetleníteni” az ellenzéket. A Momentum elnöke szerint nehéz nem összefüggést látni a brutális büntetés és a kormányoldal pedofilbotránya között.

Az MSZP nem ismeri el ÁSZ megállapításait, bírósági úton igyekszik elégtételt szerezni az igazságnak.

„Egyértelműen politikai irányultságot mutat az ÁSZ döntése, ilyen rövid idővel a választások előtt ez az ellenzéki pártok ellehetetlenítéséről szól” 

– állították a szocialisták is. Ha az ellenzéki pártok együtt indulnának a választásokon, ahogy azt az MSZP javasolja, akkor az ilyen ellehetetlenítési kísérletek sikertelenek lehetnének – vélekedett a szocialista párt a más sajtóorgánumoknak is elküldött állásfoglalásában.

A Jobbik–Konzervatívok lapunknak is eljuttatta a témában kiadott közleményét, amit Gyöngyösi Márton pártelnök publikált a közösségi oldalán. A Jobbik szerint a putyini rendszert egyre nyilvánvalóbban mintának tekintő Orbán-rezsim nagyon megrogyhatott az elmúlt hetekben kirobbant kegyelmi botrányban Rogánék mérései alapján is, ha bosszúból szinte azonnali válaszlépésként bevetették az ellenzéki pártok ellen a „kelet-európai novicsokot”, az ÁSZ-büntetést.

Más pártokhoz hasonlóan a Jobbik is úgy látja, az ÁSZ-bírságnak semmi más célja nincs, mint az, hogy ellehetetlenítsék a riválisok indulását a közelgő választásokon.

„Azt tudjuk erre írni, hogy a mi politikai közösségünket nem lehet ilyen Rákosit idéző, gusztustalan és gyalázatos módszerekkel elrettenteni”

– hangsúlyozta Gyöngyösi Márton.

A leginkább szűkszavúan az LMP reagált. A párttól egyetlen rövid mondat érkezett válaszként: „Az LMP–Magyarország Zöld Pártja minden esetben jogszerűen járt el.”

A Párbeszéd-Zöldek megismételte, hogy a párt a 2022-es kampány finanszírozása során minden jogszabályt és törvényi előírást betartott. Erős a gyanú, hogy az ÁSZ jelentésének megállapításai mögött politikai szándék húzódik meg. A Párbeszéd ellehetetlenítésének szándéka különösen szembetűnő: „ugyanakkora büntetést kaptunk, mint a hozzánk képest jóval nagyobb állami támogatásban részesülő pártok”. A Párbeszéd úgy gondolja, ezt nehéz másképp értelmezni, mint a Budapest zöld főpolgármesterére kifuttatott „lex-Karácsonyt”.

A helyi lakosság és civilek Papp László korábbi ígéretét kérnék számon.