Idén január 1-jétől a közszférában működő munkáltatók már nem vonják le automatikusan a szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalóik fizetéséből a szakszervezeti tagdíjakat, így nem is utalják át azokat az érdekképviseletek számára. Ezt egy tavaly októberben elfogadott törvénymódosítás tiltja meg számukra, a tagdíjakat még dolgozóik kérésére sem utalhatják tovább. A hivatalos indoklás szerint a kormány célja az volt, hogy egyszerűsítsék az állami működést, ám mivel a rendszer lényegében automatikus volt, semmilyen plusz terhet nem okozott a munkáltatóknak – a szakszervezeteket ellenben kihívás elé állította.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a törvénymódosítás elsősorban azoknak a pedagógus érdekképviseletek az ellehetetlenítését célozta, amelyek évek óta küzdenek az oktatásban dolgozók bérrendezéséért és fellépnek a munkavállalókat ért jogtalanságok ellen. Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, tagjaik fokozatosan állnak át a tagdíjak banki átutalására, de sokakat még nem tudtak elérni vagy nem jeleztek vissza. Elmondása szerint eddig mintegy 15 százalékkal kevesebb tagdíjat kaptak,
ami legalább egymillió forintos bevételkiesést jelent a szakszervezet számára.
– A tagjaink érdekében indított bírósági eljárásokra ez még nem lesz hatással, továbbra is álljuk az ügyvédi díjat és egyéb kiadásokat, de a saját tagjainkon kívül már nincs kapacitásunk arra, hogy másoknak – nem tagoknak – akár csak jogi tanácsadást is nyújtsunk. Nálunk nincsenek függetlenített tisztségviselők, vagyis a személyi költségeken sem tudunk már spórolni. A megkeresések viszont tömegesen érkeznek, de most már mindenkinek meg kell értenie:
a jogsegély-szolgáltatásunkat a tagjaink vehetik igénybe
– hangsúlyozta a PDSZ ügyvivője.
Nagy Erzsébet azt is elmondta, épp most állnak át egy olyan online rendszerre, ami megkönnyíti a befizetéseket, de szerinte ez sem lesz zökkenőmentes. – Bármilyen rendszerre térünk át, nem tudjuk pótolni, amit az államkincstár korábban automatikusan, egyetlen beállítással tudott, vagyis azt, hogy a tagdíj a mindenkori illetmény egy bizonyos százaléka. Ezt semmilyen banki vagy informatikai rendszer nem tudja követni, de nyilván ez volt a kormányzati cél is:
ha a pedagógusok béremelést kapnak, nehogy már a szakszervezeteknek nagyobb tagdíjbevétele legyen
– fogalmazott az érdekvédő. A PDSZ egyébként az egyéni bruttó bér 0,8 százalékában határozta meg a tagdíj mértékét.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás is arról számolt be a Népszavának, hogy „megindult a kivéreztetés”, hozzájuk eddig mintegy 20 százalékkal kevesebb tagdíj folyt be, mint korábban. – Ez nagy kiesés a szakszervezet működtetésében, már a tartalékainkhoz is hozzá kellett nyúlni – mondta. A pedagógus munkakörben dolgozó PSZ-tagok esetében a tagdíjat a gyakornoki bruttó alapilletmény 0,8 százalékában határozták meg, ez 4230 forint havonta. Totyik Tamás azt is elárulta, a taglétszám is csökkent valamelyest, főként nyugdíj előtt álló tagjaik közül döntöttek többen úgy, hogy az új tagdíjfizetési rendszer helyett a kilépést választják. A PSZ elnöke szintén hangsúlyozta, hogy jogsegélyt csak tagjaiknak tudnak biztosítani.
– Már megvásároltunk és átálltunk egy új online rendszerre, ami nemcsak a tagdíjak befizetésére jó, hanem egy teljes könyvelési rendszer, de még nekünk sem sikerült minden tagunkat elérni – erről Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszélt a Népszavának. Azt egyelőre nem akarta elárulni, volt-e, és ha igen, milyen mértékű volt a tagdíjkiesés, mert végleges adatok csak február végén, március elején állnak majd rendelkezésre. – Rendkívüli erőfeszítést követelt tőlünk ez a helyzet, de ha a kormánynak az volt a célja,
hogy ellehetetlenítsen bennünket, most azt tudom mondani: nem fog menni
– tette hozzá.
Rövid idő alatt drasztikusan nőtt a nyugdíjasként foglalkoztatott pedagógusok számaHangulatkeltéssel vádolták a Népszavát, aztán csak a cikkünk nyomán adtak fizetésemelést a nyugdíjba vonuló tanároknak is