2023 elején mindenki megdöbbent, amikor napvilágra került a 2022-es statisztika, amely szerint a gyermekkorú (14 év alatti) bűnelkövetők száma egy év alatt körülbelül 30 százalékkal emelkedett. Sajnos a folyamat itt nem állt meg, mivel a 2023-as számok további romlást mutatnak. Korábban hosszú ideig rendre 1700 körül mozgott a gyermekkorú elkövetők száma, azonban ez egy radikális csökkenés eredménye volt. Ugyanis 20-25 évvel ezelőtt még 10-11 ezer fiatalkorú elkövetőt regisztráltak évente, és 3000-4000 gyermekkorút. Nagyjából 10 éve történt egy erőteljes csökkenés minden bűncselekmény számában, és ehhez az erőteljes csökkenéshez képest – tehát az 1700 körüli értékhez viszonyítva – volt meglepő a gyermekkorúak által 2022-ben elkövetett 2352 bűncselekmény. Bár két év adatsorából még nem feltétlenül lehet tendenciára következtetni, de 2023-ban még tovább emelkedett az elkövetések száma, 2523-ra.
Bolyky Orsolyát és Sárik Esztert, az Országos Kriminológiai Intézet két tudományos főmunkatársát azért kerestük fel, hogy segítsenek megérteni, milyen tényezők állhatnak az elmúlt két évben tapasztalt folyamat hátterében. A kutatók elmondták: 2022-ben kiegyenlítetten, minden bűncselekménytípusban nőtt az elkövetések száma. 2023-ban nagyjából stagnáltak az adatok az előző évhez képest, azonban egy területen kiugró növekedés történt, ez pedig a gyermekpornográfia. Összehasonlításképpen: a gyermekkorú elkövetőknél 2019-ben 26, 2020-ban 16, 2021-ben 40, 2022-ben 39, 2023-ban pedig 181 elkövetés történt. Emellett a szexuális erőszak ugyanebben a korosztályban bár nem ilyen mértékben, de ugyancsak növekvő számai ezekben az években: 23, 26, 30, 54, 48. A kutatók szerint ennek az egyik oka az, hogy nagyon erősen szexualizált a közbeszéd. Amikor megalkották a jogszabályt a gyermekpornográfiáról, a jogalkotó célja elsősorban a pedofília elleni fellépés volt, tehát azzal a felnőttkorú személyt akarták szankcionálni, aki visszaél a hatalmi helyzetével, és kifejezetten még serdületlen gyermekeket nézeget, abuzál. A gyermekkorú vagy fiatalkorú elkövetők esetében viszont nem erről van szó.
Ha például egy 17 éves fiatal küld magáról meztelen fotót egy 14 évesnek – ez ma már elég gyakori –, ebben az esetben az elkövető a 14 éves gyermek, hiszen a pornográf kép megszerzése és tartása is bűncselekmény,
ehhez nem kell visszaélni a fotóval. Ráadásul – mint azt a tudományos főmunkatársaktól megtudtuk – nagyon sokszor úgy derül fény a gyermekpornográfiára, hogy más bűncselekmény miatt nyomoznak a fiatal ellen, és a nyomozás során lefoglalt telefonjában megtalálták a pornográf fotókat vagy videókat, így indították meg ellene az eljárást ebben az ügyben is. Ennél a bűncselekménynél tehát az sem zárható ki, hogy nem maga a tényleges elkövetési szám ugrott meg, csak a latencia csökkent, ami abból is adódhat, hogy többen ismerik fel, ha ilyen bűncselekményt követnek el ellenük, és többen tesznek feljelentést, mint korábban. Bolyky Orsolya és Sárik Eszter úgy véli, megfontolandó lenne ennek a tényállásnak a megváltoztatása úgy, hogy a fiatalkorúak kizárólag egymásnak küldött/fogadott ilyen jellegű fotója/videója ne legyen tényállásszerű, hiszen a jogalkotó célja sem ennek az elkövetési módnak a megbüntetése volt.
A kutatók 2022-ben 248 lezárt, fiatalkorúak által a 2019-21-es időszakban elkövetett erőszakos bűncselekmény aktáit vizsgálták meg, és ezek alapján vonták le következtetéseiket. Úgy találták, hogy ezek a fiatalkorúak tipikusan a társadalom alsó rétegéhez tartoznak, kifejezetten hátrányos helyzetűek, akik kriminális, aluliskolázott, bántalmazó, elhanyagoló, gyakran alkoholizáló szülők mellett szocializálódtak, sok esetben traumatizálódtak gyermekkorukban. A kutatásban sokszor láthatóvá vált a folyamatosan változó lakóhely és környezet, amely bizonytalanná, instabillá teszi a fiatal életkörülményeit. A családi abúzus mellett, fontos megemlíteni a szülők megengedő, kontroll és következmények nélküli nevelési stílusát, amely a fiatal zülléséhez vezet. A vizsgált ügyekben szereplő elkövetők megdöbbentően nagy aránya állami gondozottként élt gyermekotthonban, lakásotthonban, illetve nevelőszülőknél. Ez különösen gyakori volt a szexuális deliktumok elkövetésénél, amikor a gyengébb, fiatalabb, kiszolgáltatottabb sértett sérelmére folytatólagosan valósítottak meg szexuális abúzust. Az állami gondozott elkövetők nagy része (különösen a speciális gyermekotthonokban) pszichiátriai gondozott volt, gyógyszeres kezelés alatt állt, azonban sok esetben a gyógyszert nem, vagy nem az előírásnak megfelelően szedte, illetve a felírt gyógyszerek nem fejtették ki a várt hatást. Az elkövetők többsége – pszichés és viselkedési zavaraira tekintettel – SNI (sajátos nevelési igény) minősítéssel rendelkezett, és speciális iskolában tanult, valamint speciális – az általánosnál zártabb – gyermekotthonban élt.
Ez meglepte a kutatókat, ugyanis korábban stabilan 5-7 százalék körül mozgott a gyermekotthonban élő elkövetők aránya, de ez az elmúlt néhány évben 14-15 százalékra emelkedett. A statisztikákban szereplő számok egyébként itt is csak a jéghegy csúcsát jelentik, ugyanis általában nem az első bűnelkövetés esetében születik feljelentés, és a kortársak mellett a nevelők fenyegetése, bántalmazása is mindennapos lehet ezekben az intézményekben. „Az volt az érzésünk a jegyzőkönyveket olvasva, hogy a nevelők minden este örülnek, hogy túlélték azt a napot” – jegyezte meg Bolyky Orsolya.
Kiderült, hogy egyre több az elkövetők között a lány. Korábban a lányok aránya stabilan 10 százalék körül mozgott, de az elmúlt években ez felkúszott majdnem a duplájára, 18 százalékra. A lány elkövetők motivációja pedig a fiúkénál magasabb arányban volt a bosszú és a megalázás. A nemi szerepek változása a társadalom csúcsán lehet, hogy úgy manifesztálódik, hogy több a sikeres, tanult, kvalifikált, vezető beosztású nő, de a társadalom alsó, hátrányos helyzetű rétegében ez az erőszakos magatartás gyakoribbá válásában jelenik meg. Míg korábban szinte csak a fiúkra volt jellemző, hogy csoportosan megalázták egy társukat, azt felvették videóra, és megosztották, ma már ezt a lányok is csinálják, a fiúk pedig nézik, sőt tapsolnak hozzá. „Ami nagyon veszélyes az online létben, hogy
a zaklatás, a bántalmazás nem ér véget ebben a körben, hanem akár több ezer ember láthatja a megosztásokat.
A fiatalok pedig nem onnan tudják meg, hogy ez bűncselekmény, hogy otthon a szülő ezerszer elmondta, hogy márpedig ilyet nem csinálunk, hanem onnan, hogy a „yard” elvitte egy társukat” – mondta Sárik Eszter.
A harmadik meglepő eredményük pedig az volt, hogy a bűncselekmény megvalósításánál droghasználat alig fordult elő az elkövetőknél – legalábbis a jegyzőkönyvek alapján –, pedig a kutatók arra számítottak, hogy gyakori lesz a valamilyen tudatmódosító szer hatása alatti elkövetés.
Adatelemzés
Az adatok kiugró változása esetén először mindig azt a kérdést kell feltenni, hogy történt-e valamilyen jogszabályi változás, hiszen ha például valaminek megváltozik a rendbelisége, vagy emelkedik a szabálysértési értékhatár a lopásnál, az is okozhat jelentős eltérést az adatokban. Emellett a demográfiai trendeket is figyelembe kell venni, mert az sem mindegy, hogy a népességen belül hányan vannak egy-egy korosztályban. Mindig nagyon sok összetevőt kell számításba venni, hiba lenne egy dolgot kiemelni, egy tényezőre visszavezetni a bűnözési adatokban bekövetkező változásokat. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a statisztikákba a már lezárult nyomozások adatai kerülnek be, és mivel egy nyomozás több hónapig is tarthat, lehetséges, hogy egy adott bűncselekmény nem az elkövetés évében kerül a statisztikába.
