Kissé megváltoztatta a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia menetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki halálának híre. De talán észhez is térítette a Nyugatot: mielőbb cselekednie kell és fegyvereket szállítania Ukrajnának, mert ha nem lép, Avgyijivka után más települések is az oroszok kezére kerülnek a fronton, s elkerülhetetlenné válik az összeomlás: egy olyan Sztálin módszereit másoló állam válhat az EU szomszédjává, amely likvidálja politikai ellenfeleit, s azokat tartóztatja le, akik megemlékeznek egy elhunytról, a gyilkosokat pedig piedesztálra emeli.
A bajor városban Volodimir Zelenszkij kétségbeesetten kért fegyvereket hazája számára. Németország és Franciaország ígért is további támogatást, de az Egyesült Államok segítsége nélkül aligha van esélye Ukrajnának a túlélésre. Donald Trump azonban foglyává tette meg a képviselőház republikánus képviselőit, akiken a segélycsomag elfogadása múlik, a volt elnököt csak a hatalom érdekli, a világ biztonságára magasról tesz.
Münchenben nem is a panelbeszélgetések a legfontosabbak, hanem mindaz, ami a kulisszák mögött történik. Számos kétoldalú találkozóra ad módot. Vang Ji kínai külügyminiszter például zárt ajtók mögött találkozott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, ami Washington és Kína kapcsolatának további enyhülését jelentheti. A kínai diplomácia vezetője a béke emberének állította be magát és azt közölte, hazája szerepet játszana a felek közötti közvetítésben. Ez szépen hangzik ugyan, de meglepő lenne, ha a szavakat tettek is követnék. Vang Ji tavaly a müncheni konferencián mondta el az ukrajnai háborúról szóló állásfoglalását, amit sokan béketervnek tekintettek. Kína azonban semmit sem tett a békéért, s továbbra segített Oroszországnak a szankciók kijátszásában.
A müncheni konferencián talán a nyugati vezetőkben is tudatosult: a csoda nem segíthet Ukrajnán, csak ők.