Nem kell elsőre elfogadni a biztosítótól kapott ajánlatot, ha más hibájából összetörik az autónk – röviden így összegezhetnénk Dobi László, a kártérítésed.hu oldal ügyvezető-társalapítója tanácsait. A weboldal azzal a céllal született, hogy minél több autóssal megismertessék az értékcsökkenési kártérítéshez való jogukat, illetve segítséget nyújtsanak a gyakorlattal nem rendelkező károsultaknak az ügyintézés során. Az értékcsökkenés az MNB definíciója szerint a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező. A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni. Hétköznapi nyelven: a gépkocsit ugyan megjavították, azonban a piaci értéke kisebb lett, mivel már sérült autónak számít. A különbség igen jelentős lehet. Az értékcsökkenési kártérítés ezt az árkülönbséget hivatott kiegyenlíteni.
A probléma már ott fel szokott merülni, hogy a biztosítók nem tesznek eleget az értesítési kötelezettségüknek, ami pedig egyértelműen szerepel a törvényben.
A biztosítók sok esetben egyszerűen nem hívják fel a károsultak figyelmét arra, hogy baleset esetén pontosan milyen tételekre terjed ki a károkozó autós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb). A javítást, az alkatrészeket és a szervizköltséget megtérítik, azonban ennél sokkal szélesebb körű kártérítés járna a károsultaknak, ide értve az értékcsökkenési kártérítésen kívül például az autóbérlés költségét is, ha valakinek a munkába járáshoz, vagy akár a munkavégzéshez szüksége van a gépjárműre.
Ha valaki tud is az értékcsökkenési kártérítésről, és ezt az igényét bejelenti a biztosítónak, jellemzően elutasítják ezt. Dobi László csokorba szedte a leggyakoribb kifogásokat, amelyekkel az elmúlt három évben találkozott. „Nem fizetjük ki, mert nem ön az első tulajdonos.” Az, hogy korábban hány tulajdonosa volt az autónak, indifferens, hiszen amikor belém jöttek, én voltam a tulajdonos, az én vagyontárgyamban keletkezett kár – magyarázta az állítást a szakember. Ehhez kapcsolódik egy hasonló kifogás: „nem Magyarországon helyezték először forgalomba az autót, ezért nem tudható az előélete”. Dehogynem. Miután zömmel az EU-ból importálunk személygépkocsikat, kis fáradsággal kideríthető bármelyiknek a kártörténete.
„Gyári alkatrészekkel történt a helyreállítás, ezért nem beszélhetünk értékcsökkenési kártérítésről.” Műszaki értékcsökkenés valóban nem mindig történik ilyen esetben, azonban a sérülés bekerül a korábban említett központi adatbázisba, bárki lekérdezheti az autó előéletét, és ha a vásárló azt látja, hogy az autó karambolozott, összetört, akárhogyan is javították meg, nem szívesen fogja ezt választani a kínálatból, vagy ha mégis, akkor csak alacsonyabb árat hajlandó fizetni érte, mint egy hasonló kaliberű, de sértetlen gépjárműért – hívta fel a figyelmet Dobi László.
„Nem fizetünk értékcsökkenési kártérítést, mert az autó lízingelt/céges.” Ettől még ugyanúgy jár az értékcsökkenési kártérítés az autó tulajdonosának, legyen az lízing- vagy bármilyen cég, hiszen a jogi személy vagyontárgyában keletkezett kárra is vonatkozik a törvény. Ebben az esetben csak annyit kell tenni, hogy a pénzügyi- és vagy lízingszolgáltatótól engedélyt kell kérni az értékcsökkenési kártérítés ügyintézéséhez.
A pontos kártérítési összeg meghatározásához minden esetben a kárkori értéket kell figyelembe venni, tehát azt az összeget, amennyit a jármű a baleset pillanatában ér. A kárkori érték meghatározásán is gyakran kell vitatkozni a biztosítókkal, ugyanis a társaságok jellemzően az Eurotax katalógusban szereplő aktuális árakkal számolnak, de ha a baleset mondjuk félévvel korábban történt, akkor nem az akkori értéket dobja ki a gép, hanem az éppen aktuálisat, ami nem feltétlenül az autósnak kedvez. Ráadásul gyakran nem veszik figyelembe az gépjármű extra felszereltségét, csak az alapmodell értékét számolják.
Természetesen megkerestük a kgfb területen meghatározó három biztosítótársaságot is kérdéseinkkel, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
