Novák Katalin;

Novák Katalin és Balog Zoltán. Az államfő már lemondott, az egykori miniszter szerepe a kegyelmi botrányban még nem egészen világos

- A kontinensen nem gyakran mondanak le államfők, Orbán Viktornak viszont sikerült 12 év alatt két elnököt is veszíteni

A kontinensen nem gyakran mondanak le államfők – mondta Hangácsi István, a Méltányosság Intézet elemzője. Orbán Viktornak viszont sikerült 12 év alatt két elnököt is veszíteni.

Benyújtotta a lemondásáról szóló írásbeli nyilatkozatot az Országgyűlésnek Novák Katalin, aki szombaton jelentette be, hogy távozik a köztársasági elnöki posztról. Ezzel egy időben felpörögtek a találgatások: sajtóhírek szerint Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelmi tárca vezetője is esélyes lehet az államfői posztra.

– Most egy konszenzusos köztársasági elnök lenne a legideálisabb, aki kifejezi a nemzet egységét, és ezzel elfeledteti azt a morális problémát, ami miatt a köztársasági elnök intézménye negatív megítélés alá került – mondta lapunk érdeklődésére Hangácsi István a Méltányosság Intézet elemzője, de úgy folytatta: – A realitás talaján maradva: a Fidesz alighanem jelöl majd a saját hátországából, holdudvarából egy olyan szereplőt, aki talán egy kicsit jobban átlátja a komolyabb döntéseket, akár az ilyen kegyelmi ügyeket is.

Arra a felvetésünkre, hogy egyes teóriák szerint Orbán Viktor jóváhagyása nélkül Novák Katalin nem írhatta volna alá a kegyelmi kérvényt, az elemző úgy reagált:

Orbán Viktort már próbálták a netadóval, a médiatörvénnyel, az SZFE-vel „megfogni”, ám alapvetően ő a nép szemében a napi politika felett álló személy, aki fajsúlyos stratégiai, hosszú távú döntésekben jelent referenciát: uniós ügyekben, vagy abban, hogy kínai, dél-koreai akkumulátorüzemek tucatjai épüljenek az országban. Ha viszont tényleg valamiféle köze lehetett az ügyhöz Orbán Viktornak – bár ez egyelőre a szimpla spekuláció szintjén van – akkor nyilvánvalóan egy politikai machináció révén beáldozta az államfőt.

Novák Katalin – és a plagizáló Schmitt Pál – bukása kapcsán emlékeztetett: a rendszerváltástól, 1990-től 2012-ig egyetlen magyar államfő sem mondott le, majd a rá következő 12 évben ketten is.

– Európában nem sok hasonló ilyen eset volt. De legyen szó akár a német Horst Köhler vagy utódja, Christian Wulff, továbbá az olasz Giovanni Leone lemondásáról, a közös bennük, hogy őket mind-mind parlament választotta, tehát nem előzte meg a kinevezésüket egy nagy választási kampány, ahol akár az előéletükről, akár egyfajta alkalmatlanságukról kiderülhettek volna információk – jegyezte meg az elemző.

Simicskától Varga Judit volt férjéig

Akad hasonlóság abban, ahogy most Varga Judit exférje, Magyar Péter bepillantást engedett a NER-világba, és Simicska Lajos korábbi, „O1G” néven elhíresült fellépése között. Hangácsi István szerint azonban jelentős különbség, hogy Simicska Lajos teljesen más szinten volt benne a NER-ben, mint Magyar Péter. Előbbi évtizedeken keresztül meghatározó figurája volt a Fidesz hátországának, utóbbi pedig igazából egyfajta szemlélő, ám most az ő szemüvegén keresztül a külvilág belepillanthatott abba, hogyan néz ki belülről a Fidesz. Kívülről ugyanis – hozott egy hasonlatot az elemző – a párt egy diónak látszik, aminek nagyon kemény, szinte áttörhetetlen a héja, belül viszont megosztott. Ott is vannak kisebb körök, belső körök, nagyobb körök, és nyilván van egyfajta vetélkedés, ám az egész rendszer egy jól felépített struktúra, aminek végső célja közös: hogy ez a kormányzat, ez a csapat nyerjen.

Az előző tanévhez képest 44,8 százalékkal nőtt a közoktatásban foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma – tudta meg a Népszava.