Lengyelország;NATO;Donald Trump;NATO-beli szövetségesek;

Trumpot még egyes republikánus politikusok is bírálták megdöbbentő kijelentései miatt

- Élesen bírálják az amerikai partnerek Donald Trumpot a NATO-val kapcsolatos megjegyzései miatt

Nemzetbiztonsági kockázat. 

Egyenesen rémületet keltett Donald Trump a szövetségesek körében azzal a fenyegetésével, hogy elnökké választása esetén nem védi meg az Egyesült Államok a NATO-tagországokat Oroszországtól, ha azok nem teljesítik szövetségi kötelezettségeiket. „Nem fizetnek? Akkor nem védem meg őket. Sőt, arra bátorítanám Oroszországot, hogy azt tegyen, amit akar” – mondta Trump a hétvégén egy dél-karolinai kampányrendezvényen.

A Fehér Ház megdöbbenéssel reagált Trump megjegyzéseire. 

Bátorítani egy olyan gyilkos rezsimet, mint Oroszország, hogy megtámadja legközelebbi szövetségeseit, "őrültség és megdöbbentő" – közölte az elnöki hivatal. Bírálatok érkeztek a republikánusok soraiból is. Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója, Trump kritikusa, az NBC televízióban nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a volt amerikai elnököt. "Nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen. Természetesen helyes, ha egy NATO-tagnak azt mondjuk, fizesse meg a tagdíját. De Trump nem áll meg itt, arra bátorítja Oroszországot, tegyen azt, amit akar” – fejtette ki. Nikki Haley republikánus elnökjelölt és volt ENSZ-nagykövet szintén élesen támadta riválisát. „Az utolsó dolog, amit tenni akarunk, hogy Oroszország oldalára állunk”- mondta a CBS műsorában.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor megvédte Trumpot. a visszatérésre készülő republikánus elnökjelölt nem úgy beszél, mint egy hagyományos politikus - mondta a CNN State of the Union című talkshow-jában. "Azt mondta, hogy a NATO tönkrement, amíg ő hivatalba nem lépett, mert a tagok nem fizették a tagdíjat. Aztán befolyása révén rávette a tagországokat, hogy kötelezzék el magukat a NATO mellett.”

Az európai partnerek is éles bírálatokkal illették Trumpot. Thierry Breton uniós biztos az LCI francia televíziónak azt mondta, a volt elnök álláspontja nem újdonság. Januárban ő maga számolt be egy 2020-as davosi találkozóról Trump és Ursula von der Leyen bizottsági elnök között. Idézte Trumpot, aki többek között azt mondta: "'Egyébként a NATO halott, és mi kilépünk belőle, kilépünk a NATO-ból'".

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint ezek a kijelentések rámutatnak arra, hogy „az EU-nak sürgősen fejlesztenie kell stratégiai autonómiáját és be kell fektetnie a védelembe" - írta az X (Twitter) üzenetküldő szolgáltatásban.

Lengyelországban, amely katonai szempontból az Egyesült Államok egyik legfőbb katonai szövetségese, tovább mélyült a belpolitikai viszály Trump kijelentései kapcsán. Andrzej Duda elnök ugyanis mérsékelt álláspontot fogalmazott meg, mint mondta, "a Lengyelország és az Egyesült Államok közötti szövetségnek erősnek kell lennie, függetlenül attól, ki van éppen hatalmon Lengyelországban vagy az Egyesült Államokban". Donald Tusk miniszterelnök viszont élesen válaszolt az államfő közlésére. (Jaroslaw Kaczínski populista adminisztrációja j viszonyra törekedett Trumppal.) Rámutatott, Duda nemrég kijelentette, hogy Trump mindig tartja a szavát. Ezért most meg kellene fontolnia, hogy "ezt a kényes Trump-nyilatkozatot nem kellene-e megvitatni a kormány és az elnök kabinet tanácsának jövő keddi ülésén".

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter az X-en azt írta, egyetlen választási kampányt sem lehet ürügyként használni arra, hogy a szövetség biztonságával játszadozzanak. Marcin Kierwinski lengyel belügyminiszter így fogalmazott: "Trump egyenesen arra szólít fel, hogy adjuk át Európát Putyinnak".

A berlini szövetségi külügyminisztérium angol nyelven, Trumpra való utalás nélkül azt írta az X-en, hogy a NATO "egy mindenkiért és mindenki egyért" hitvallása több mint 950 millió ember számára teremt biztonságot.

A Kreml nem kommentálta Trump kijelentését.

Közben az amerikai szenátus mégiscsak igyekezett megegyezni az ukrajnai segélyekről. Egy újabb vasárnapi szavazáson 67 szenátor többsége úgy döntött, hogy folytatja a segélyezést. A végső szavazásra a hét közepén kerül sor a kérdésben. Az azonban már most világos, hogy a segélycsomagot a képviselőház blokkolni fogja. Ott ugyanis a republikánusok vannak többségben.

Alexander Stubb volt konzervatív kormányfő szoros versenyben győzött Pekka Haavisto volt külügyminiszterrel szemben az elnökválasztás második fordulójában. Bár az elnök csekélyebb hatalommal rendelkezik a kormányfőnél a skandináv országban, az orosz fenyegetés, illetve a finn NATO-csatlakozás miatt politikai szempontból felértékelődött az államfő szerepe.