;

KSH;MNB;infláció;áremelkedés;

Sokan hitelből oldották meg a karácsonyi nagybevásárlást

- Tovább zuhant az infláció, de meglesz ennek a böjtje

A decemberi 5,5 százalékról januárban 3,8 százalékra esett a hazai infláció – ez már a jegybank inflációs célsávján belül van. Az év második felében újra gyorsulhat a pénzromlás. 

Januárban az elemzői várakozásoknál messze jobban csökkent az infláció, a KSH közlése szerint a 12 havi drágulás üteme 3,8 százalék volt. Ehhez hasonló értéket utoljára 2021 márciusában láthattak a magyarok - azóta folyamatosan rombolja gazdaságot a pénzromlás.

Az elemzők a decemberi 5,5 százalék után 4,3 százalékos éves adatot vártak. A friss szám azt jelenti, hogy az inflációs mutató beesett a jegybank 2-4 százalékos célsávjába. Ebből azonban nem következik, hogy a MNB hátra dőlhet, ugyanis ez az inflációs cél elérése pünkösdi királyság: a következő egy-két hónapban még csökkenhet, de inkább stagnálhat a pénzromlást, ám ezt követően újra az áremelkedések gyorsulására kell számítani. Az ok a bázishatás: tavaly januárban 25,7 százalék volt a pénzromlás, ilyen magas bázishoz képest könnyen csökken az áremelkedés üteme, a második félévben azonban már jóval kisebb lesz a számítási bázis.

Az elemzők a januári 3,8 százalék után, decemberre 5 százalék körüli inflációt várnak, vagyis teljesen hamis az kormányzati retorika, hogy az infláció le lenne győzve, hiszen árstabilitás akkor lesz, ha tartósan 3 százalék alá csökken az infláció. Erre még legalább egy évet kell várni, de hogy az mennyire lesz fentartható - látva a kormány inflációgerjesztő politikáját - ma még nem tudni  A fogyasztói árindex tehát 3,8 százalékra esett januárban, ez gyakorlatilag megegyezik a nyugdíjasok által érzékelt 3,9 százalékos inflációval (miközben az időskori ellátások januártól hat százalékkal emelkedtek).

A KSH közleménye szerint szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni. Bár ezek az adatok csak a KSH sajátos módszertanából következnek, a lakossági földgáz és áram ára egy fillérrel sem lett olcsóbb az elmúlt 12 hónapban.

A szolgáltatások 10,4; ezen belül a lakbér 13,9; a járműjavítás és -karbantartás 11,9; az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3; a sport- és múzeumi belépők 10,9; az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágultak, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal lett olcsóbb. A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1; ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 20,0; a mosó- és tisztítószereké 11,1; a gyógyszer, gyógyáruké 8,0; a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek tavalya januárhoz képest.

Egy hónap alatt, azaz 2023 decemberéhez képest 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, vagyis az év eleji áremelések viszonylag visszafogottabbak voltak. Decemberhez képest az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. A vaj, vajkrém 3,1; a sajt 1,6; a tej 1,2; a sertéshús 1,1 százalékkal többe; az étolaj 1,6; a cukor 1,3; a liszt 1,2; a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7; a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni- miközben a tarifák nem emelkedtek – valójában többen kerültek a nem támogatott kategóriába a fogyasztásuk miatt. A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4; a postai szolgáltatások 4,8 százalékkal drágultak. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent – írta a KSH. 

Szolid 54 milliárd forintos többlet keletkezett januárban a költségvetésben, amennyiben nem utal 226 milliárdot Brüsszel, már most nagy baj lenne.