A kudarc azért is lehet különösen fájdalmas számára, mert a szavazólapon nem is szerepelt az elnökjelöltség toronymagas esélyesének, Donald Trumpnak neve. A voksolásra nyomtatott cédulán ugyanis az „Egyik jelölt sem” opció a szavazatok 63,3 százalékát kapta, „őt” követi jelentősen lemaradva Haley 30,4 százalékkal és a már kiesett Mike Pence 4 százalékkal.
Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért hiányzott Trump a választható jelöltek listájáról. A helyzetet az a merőben szokatlan lebonyolítás indokolja, hogy idén a Nevada-i republikánus szavazók nem csupán egy, hanem két nap eltéréssel rögtön két voksoláson is részt vehetnek. A szokatlan helyzet magyarázata Republikánus Pártot megosztó, a mérsékeltek és a Trump-párti MAGA-mozgalom (Make America Great Again) támogatói közötti szembenállásban keresendő.
2021-ben a demokrata többségű állami törvényhozás jogszabályban változtatta meg a az elnökjelöltek kiválasztásának lebonyolítását. Az addig bevett jelöltállító gyűlés (caucus) személyes jelenlétet követelt meg a választóktól, a döntés pedig egy kötött időben zajló vitafórum eredményeként született, megszervezése a helyi pártszervezet hatáskörébe tartozott. Az új szabályozás szerinti előválasztás (primary) egy hagyományos parlamenti szavazásnak felel meg, amelynek során egy reggeltől estig tartó rugalmas időkeretben adhatják le szavazatukat a választópolgárok, akár levélszavazat formájában is.
A változtatás heves ellenkezést váltott ki a Nevada-i Republikánus Párt soraiban, akik továbbra is a személyes gyűléseket tartják a biztonságos és átlátható lebonyolítási formának. A tiltakozás miértjének kutatása közben nem téved az, aki Donald Trump erősödő befolyását sejti a konzervatív oldalon. A volt elnök már a 2020-as elnökválasztás után is csalást hangoztatott a levélszavazatokkal kapcsolatban, amely elméletet a szavazótábora is hamar átvett. Ugyanakkor a jelöltállító gyűlések a nagy elkötelezettséget mutató, átlagon felüli politikai aktivitást mutató szavazókat vonzzák elsősorban, amely leírás szintén Trump fanatikus táborára illik. Így fordulhatott elő, hogy a Republikánus Párt helyi szervezete saját gyűlést szervezett, amelynek szavazólapján természetesen már szerepel Donald Trump neve, Nikki Hale-yé azonban nem. Mindezek fényében már értelmet nyerhet az „Egyik jelölt sem” kissé abszurd lehetősége, amely a trumpista republikánus szavazók protest szavazatát jelenti a fogyatkozó mérsékeltek ellenében. Ezzel a vérszegény teljesítménnyel fordulhat rá Haley a február 24-ikén esedékes Dél-Karolina-i előválasztásra, amely államnak hat éven át kormányzója volt. Egy újabb vereség a kampánya végét is jelentené.
A demokrata párt is előválasztást tartott kedden, amin a hivatalban lévő Joe Biden elsöprő többséggel, a szavaztok 89,4 százalékával megnyert. Ebből az eredmény persze nem szabad messzemenő következtetést levonni demokrata kampánystratégáknak. 2020-ban kulcsfontosságú lökést jelentett Biden számára a a Nevada lakosságának 29 százalékát kitevő latino közösség támogatása, de idén már nem veheti biztosra a szavazatukat. A CBS csatorna riportjából kiderült, hogy 3 millióval nőtt a választókorú latin származásúak száma, akik nem örülnének egy újabb Trump-Biden csatának. Az interjúban megszólaltatott választók szerint Biden nem váltotta be az egészségügyre és oktatásra tett ígéreteit, míg Trumpnál annak egoizmusa és a nőkkel kapcsolatos hozzáállása taszítja a szavazókat. A véleményük csak megerősíti a két elnök kiugró, 50 százalékot meghaladó elutasítottságát a választók körében.
Könnyedén nyerte meg Joe Biden az első demokrata előválasztást Fülbemászó demokrata kampány