;

törvénymódosítás;vendégmunkások;idegenrendészet;vendégmunkás;

Az Országos Idegenrendészeti Fõigazgatóság épülete

- Nagyberuházások csúszhatnak Magyarországon, vendégmunkások tízezrei várnak tartózkodási engedélyre a hiányzó jogi szabályozás miatt

A munkaerőhiánnyal küzdő cégek alternatív módszerekhez nyúlnak, például vannak, akik üzleti vízummal érkeznek.

Nagy kihívások elé állította a vendégmunkásokat foglalkoztató cégeket az idegenrendészeti törvény decemberi módosítása, az új jogszabály alapján ugyanis január 1. és február 29. között nem lehet tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz (OIF) –írja a 444.

A portál kiemeli, hogy bár a sportolókat egy belügyminisztériumi rendelettel gyorsan kivették a jogszabály hatálya alól, a magyar iparba tartó, harmadik országból származó vendégmunkások nem kaptak ilyen könnyítést, így ők február 29-ig biztosan nem nyújthatnak be kérelmet. Ráadásul mivel a december 31. előtt benyújtott kérelmek elbírálása is szünetel, azoknak is várniuk kell márciusig, akik még tavaly kezdeményezték a folyamatot. A 444 megkeresésére az OIF azt írta, hogy

összesen 23 602 ilyen kérelem van jelenleg a nyilvántartásukban.

A cikk szerint az év végi rohamot az OIF informatikai rendszerének üzemzavara is bonyolította, ami oda vezetett, hogy voltak, akik nem tudták időben befizetni az igazgatási szolgáltatási díjat. Mások az okmányaikat nem tudták feltölteni a túlterhelt honlapra, vagy nem tettek eleget a biometrikus adategyeztetési kötelezettségüknek a rendszerleállás miatt. Egyedül az utóbbi problémába ütközőknek biztosítja az OIF jelenleg is a pótlást, a többieknek várniuk kell.

A munkaerőhiánnyal küzdő cégek ezért alternatív módszerekhez nyúlnak: a 444-nek több forrás is arról beszélt, hogy az egyik ilyen a C típusú, üzleti vízum alkalmazása, melyet általában üzleti tárgyalásokra vagy rövidtávú kiküldetésekre érkező külföldi vezetőknek szoktak kiadni.

A vendégmunkások így nem kerülnek be a magyar rendszerbe, vízumigényüket a külföldi magyar konzulátusokon bírálják el, és bár csak három hónapig dolgozhatnak Magyarországon, a cégeknek így is segítséget jelentenek.

A másik megoldás az, ha más schengeni országokból hoznak át munkaerőt, így akár azt is lehetséges, hogy a harmadik országból származó vendégmunkást egy másik tagállamból, például Csehországból ideiglenes munkavégzésre átirányítják Magyarországra.

A 444 szerint van olyan nagyberuházás, aminek már idén ősszel próbaüzemet kellene folytatnia, ez azonban jelenleg egyre kevésbé tűnik reálisnak.

PONTOSÍTÁS

Lapszemlénk megjelenése után hosszú, részletekbe menő pontosítási kérelmet kaptunk az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság

1. „Bár a sportolókat egy belügyminisztériumi rendelettel gyorsan kivették a jogszabály hatálya alól, a magyar iparba tartó, harmadik országból származó vendégmunkások nem kaptak ilyen könnyítést. Ők február 29-ig biztosan nem nyújthatnak be kérelmet.”

1.1. A leírtakkal ellentétben, a sportolók esetében sem történt a jogszabály hatálya alól kivétel egy belügyminisztériumi rendelettel (lásd: Megoldás az átigazolásokra kormany.hu)

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) átmeneti rendelkezései alapján ugyan főszabályként 2024. január 1. és 2024. február 29. között valóban nem nyújtható be tartózkodási engedély iránti kérelem, azonban nemzeti érdekből, Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekeire figyelemmel kivételt lehet tenni. A kivételeket engedő törvényi szabályozás lehetőséget ad tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtására, és ehhez nem szükséges belügyminiszteri rendelet, így ilyen nem is született.

1.2. Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, hogy a vendégmunkások 2024. február 29-ig biztosan nem nyújthatnak be kérelmet.

Az előzőekben már hivatkozott átmeneti szabályozása szerint Magyarország gazdasági érdekei is megalapozhatják a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély megadását.

A Btátv. 67. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt adhat annak a harmadik országbeli állampolgárnak is, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. Ezen rendelkezés alapján tehát – amennyiben Magyarország gazdasági érdekei szempontjából az indokolt – van lehetőség tartózkodási engedély kiadására, és ebből következően ilyen engedély kiállítására irányuló kérelem is benyújtható. Magyarország gazdasági érdekének fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a véleményező testület létrehozásáról szóló 1598/2023. (XII. 22.) Korm. határozatban kijelölt testület véleményét kéri ki (a vélemény ugyanakkor a minisztert nem köti).

2. „Az év végi rohamot egyébként az OIF informatikai rendszerének üzemzavara is bonyolította. Ez oda vezetett, hogy voltak, akik nem tudták időben befizetni az igazgatási szolgáltatási díjat. Mások az okmányaikat nem tudták feltölteni a túlterhelt honlapra, vagy a biometrikus adategyeztetési kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni a rendszerleállás miatt. Egyedül az utóbbi problémába ütközőknek biztosítja az OIF jelenleg is a pótlást, a többieknek várniuk kell.”

Az üzemzavar kapcsán az érintettek teljeskörű tájékoztatása érdekében az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) közleményt jelentetett meg [Tájékoztató informatikai üzemzavarról (gov.hu)].

A közleményben leírtak szerint a Főigazgatóság az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, illetve ügyfélkapuval vagy cégkapuval rendelkező ügyfeleknek e-papír szolgáltatás útján az üzemzavar ideje alatt is biztosította a kérelem benyújtásának lehetőségét.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett, illetve ügyfélkapuval vagy cégkapuval nem rendelkező ügyfelek kérelmeiket személyesen tudták benyújtani, 2023. december 28-án és 2023. december 29-én a Főigazgatóság ügyfélszolgálatai meghosszabbított ügyfélfogadási idővel várták a kérelmezőket. Az ügyfélszolgálatok mindaddig nem zártak be, amíg az ügyfelek az ügyintézés érdekében jelen voltak.

A Főigazgatóság közzétett tájékoztatása teljeskörű információkat tartalmazott az eljárási díjak befizetésének módjáról, az ügyfelek az üzemzavar idejére biztosított külön számlaszámra tudták teljesíteni befizetéseiket. Abban az esetben, ha az ügyfelek esetleg tévesen a Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt számlaszámra utaltak, az eljáró hatóság az ezekkel összefüggő kérelmeket is befogadta, amennyiben az utalás egyébként megfelelt a közleményünkben megjelölt minimumfeltételeknek.

A Főigazgatóság a szolgáltatás helyreállításáról tájékoztató e-mailt küldött ki minden olyan, az Enterhungary oldalon korábban regisztrált felhasználónak, aki 2023. november 1-je után az Enterhungary fiókját használta, ezzel is segítve az ügyfeleket az elektronikus ügyintézés ismételt igénybe vételében.

A Főigazgatóság tehát minden lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a 2023. év utolsó napjaiban kérelmüket benyújtók az üzemzavar ellenére képesek legyenek az eljárásaik kezdeményezésére.

Az államfőnek azonnal el kell tűnnie a közéletből Varga Judittal együtt, aki ellenjegyezte a döntését – szögezte le az MSZP ifjúsági szervezete.