Önmagában is érdekes, hogy napok óta nem árulja el Novák Katalin köztársasági elnök, tavaly áprilisban miért adott kegyelmet K. Endrének, a bicskei nevelőotthon pedofíliával elítélt igazgatója, V. János bűnsegédjének. Kedden ugyan Novák megszólalt az ügyben, de érdemi magyarázatot és indoklást nem adott.
Az elnöki kegyelem az igazságszolgáltatás rendszerében egyfajta szabályerősítő kivételnek számít, azaz lehetőség arra, hogy az állam az olyan, méltánylást igénylő emberi, egyéni élethelyzeteket is figyelembe vehessen, amelyeket a bíróság törvény szerint nem vehet figyelembe. Így a köztársasági elnöki kegyelem általában az elítélt egészségi problémáinál merül fel, vagy akkor, ha változnak az életkörülményei, például gyermeke születik, vagy segítségre szoruló családtagja van. A kegyelem megítélésénél fontos mérlegelési szempont lehet a bűncselekmény társadalmi megítélése, vagyis az, amikor a büntetőjog szankcionálni rendel egy cselekedetet, ám a társadalom igazságérzete gyökeresen másképpen látja ezt.
Ilyen volt tipikusan Simek Kitty esete: a tótfalusi lány 2002-ben kivégezte az őt sorozatosan szexuálisan zaklató, bántalmazó nevelőapját. Ugyan a bíróság másodfokon két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ám miután a lánynak időközben gyereke született, Mádl Ferenc köztársasági elnök végrehajtási kegyelmet adott neki. Emlékezetes volt az az eset is, amikor Dávid Ibolya akkori miniszter nem ellenjegyezte Göncz Árpád kegyelmi határozatát Kunos Péter, az egykori Agrobank vezérigazgatója ügyében. A miniszter azzal indokolta lépését, hogy az igazságügyi orvosszakértő véleménye nem támasztja alá a kegyelmet, és Kunos előtt nyitott volt még a felülvizsgálat lehetősége.
Emlékezetes eset volt az is, amikor Sólyom Lászlótól kapott kegyelmet az a sajókazai házaspár, akik nem járatták iskolába a gyerekeiket. Ugyan törvény szerint egyértelműen bűnösök voltak, azonban a jogalkalmazó nem tudta figyelembe venni, hogy a házaspár rendkívül rossz anyagi körülmények között élt, így ki kellett szabnia rájuk a másfél éves börtönbüntetést kiskorú veszélyeztetése miatt. Végül civil szervezetek fellépése nyomán Sólyom László megkegyelmezett a házaspárnak.
Ezekben a nyilvánosságra került esetekben mind tudni lehetett a döntések hátterét, magyarázatát, így átlátható volt a nyilvánosság számára is, hogy miért utasították el vagy épp hagyták jóvá a kérelmeket. Ebből a sorból alaposan kilógott most Novák Katalin, aki ugyanakkor nem volt ilyen szófukar, amikor például a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek adott kegyelmet.
Keveseket megillető kiváltságot kaptak Novák Katalintól a Budaházy-ügy vádlottjai, a kérelmezők két százaléka kap elnöki kegyelmetA kormany.hu-n elérhető összesítésből egyébként kiderül, 2002 és 2022 között összesen 373-an kaptak kegyelmet 17.573 kérelmezőből. Ehhez jön hozzá, hogy tavaly közzétették: Novák Katalin 2023-ban összesen 446 beadványból 40 embernek, azaz több mint 8 százaléknak adott kegyelmet, ami messze a legmagasabb arány a korábbi államfőkkel összevetve.
