Az élő vadállatokkal, illetve bizonyos testrészeikkel, csontjaikkal, szarvaikkal való illegális kereskedelem a veszélyeztetett fajokat érintő problémák egyik legsúlyosabbika. Kevéssé ismert, hogy a vadállatok húsa, emberek számára, étkezési céllal is útnak indul Afrikából, Ázsiából, Dél-Amerikából, a tengerpartokról bőröndökbe, úticsomagokba rejtve repülőgépeken is. A brüsszeli repülőtéren a vámosok már hozzászoktak a legkülönfélébb vadállati eredetű élemiszerekhez, az egész füstölt majomtól át a dobozba hajtogatott másfélméteres cápáig - olvasható a Guardianban. Mivel azonban a legtöbb húsféle darabolva, füstölve, szárítva, vagy valamilyen módon feldolgozva érkezik, nehéz a felismerésük. Egy ilyen illegálisan szállított, és elkobzott húsdarab lehet nádi patkányé, harcsáé, majomé vagy tobzoskáé, elefánté, krokodilé vagy akár szarvasmarháé is. A kutatók becslése szerint
csak a brüsszeli repülőtéren keresztül havonta 3,9 tonna vadhúst csempésznek át, és ma már a vadállat-kereskedelem legfőbb hajtóereje a bozóthús iránti igény.
Ez néhány faj esetében a rájuk leselkedő, akár a kihalásukhoz is vezető veszélyek egyik legfőbb oka Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Az persze tudott és elfogadott, hogy helyben ezeket az állatokat a belőlük tápanyagként megszerezhető fehérjéért milliók fogyasztják, az utóbbi időkben azonban szerte a világon - köztük Európában is - kezdenek megjelenni luxus fogyasztási cikkeként is, ami az árukat is felnyomja.
Csaknem 500 embert letartóztattak, és több mint 2000 veszélyeztetett vagy védett állatot foglaltak le
a rendőrök és vámosok világszerte a Vámigazgatások Világszervezete (World Customs Organization, WCO) és az Interpol 133 országra kiterjedő Villám Művelet elnevezésű közelmúltbeli akciója során. Olyan állat-, és növényfajokat találtak, amelyek a Veszélyeztetett Vadállat- és Vadnövényfajok Nemzetközi Kereskedelmi Egyezménye (CITES) által védettek. Ezek között több tízezer növény, elefántcsont, rinocérosz-szarv, teknőstojás, nagymacska- és majomtestrész, tengeri faj és több ezer köbméter fagerenda volt - derül ki a két szervezet nemrégiben közreadott jelentéséből.
Az illegális vadállat-kereskedelem mára a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ágazatává vált, figyelmeztetett az Interpol, ráadásul ez az emberek egészségét is veszélyezteti. Az illegális vadállathús-kereskedelem valódi méretei ismeretlenek, de vannak, akik hetente repülnek 80 kilós csomagokkal, számukra ez fő bevételi forrás lehet. A húst gyakran szárított halak, zöldségek, gyógynövények közé rejtik fekete hulladékzsákokban, és azok gyakran már rothadásnak indultak, peték, légylárvák találhatók bennük, mire a célállomásra érnek. Vámtisztek a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren például frissen vágott egész birka és borjúhústetemeket találtak darabolva, személyes poggyászba gyömöszölve. Ezek nem védett fajok, de növelhetik a már meglévő fertőző betegségek terjedésének és újak kialakulásának kockázatát. A kórokozók tesztelése azonban egy repülőtéren nem egyszerű feladat, még akkor sem, ha a vámosok tudják, mit keressenek.
A brüsszeli repülőtéren tapasztalható átláthatóság egyedülálló. A fő problémát a hús gyors azonosítása jelenti annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek el tudják dönteni, hogy
az illegális kereskedelem mellett fennáll-e a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények gyanúja is.
A megoldás egy hordozható DNS-tesztelő egység, ilyet használtak először bozóthús tesztelésére Brüsszelben is. Az a vadhús, amit a vámosok nem találnak meg, az európai városok piacaira kerülhet, prémium áron. Egyes vásárlók úgy vélik, hogy egészségesebb bozóthúst enni, míg mások úgy vélik, hogy ízletesebb. Nem a bozóthús helyi fogyasztásával van a baj, hanem az illegális nemzetközi kereskedelmmel.
