A demokratikusan gondolkodó európaiak már évek óta arra keresik a választ arra: miként lehetne útját állni a populista pártok térnyerésének. Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, milyen veszélyt jelentenek ezek a pártok Európa egységére, a kontinens biztonságára. Pedig Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt egykori vezetőjének 2019-ben kiszivárogtatott szavaiból jól kiderült, mi a céljuk: a magyarországihoz hasonló viszonyokat akarnak kialakítani, mélyen beleásni magukat a hatalomba. Igaz, nem lehet egy kalap alá venni a populista pártokat, Giorgia Meloni például józan politikát folytat Olaszországban, ami egyre kevésbé tetszik koalíciós partnerének, Matteo Salvininek.
Akadnak azonban különösen veszélyes populista pártok, mint az Alternatíva Németországért, amely már Berlinnek az Unióból való kilépésével, sőt– amint a német Correctiv portál feltárta - a náci ideológiával is kacérkodik, hiszen olyan német állampolgárokat toloncolna ki kiszármazásuk miatt, akik már integrálódtak a társadalomba.
A németek egy része megértette, mi forog kockán: ez az ideológia a német állam alapjait veszélyezteti, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Politikai okokból azért, mert a jelek szerint még mindig létezik egy réteg, amely a Németországot romba döntő, a gyűlöletkeltésen és rasszizmuson alapuló ideológiát képviseli. Gazdasági tekintetben pedig azért, mert a német gazdaság gyarapodásában, az exportorientált gazdaság sikerében, ezáltal a jólét létrejöttében kulcsszerepet játszottak a bevándorlók.
Három hét óta százezrek tüntetnek Németországban, hétvégén mintegy 150 megmozdulást tartottak országszerte. Olyan tömegmozgalom alakulhat ki, amely tükröt tarthat a nihilbe került, a szélsőségesek térnyerését apatikusan szemlélő Európa elé és erőt adhat azoknak, akik nem látnak esélyt a szélsőségesekkel szembeni hatékony fellépésre. A „németek ébredésének” meg is vannak az első eredményei: az eltelt hetek alatt 2-3 százalékkal csökkent az AfD népszerűsége, s remélhetőleg ez csak a kezdet.
Kérdés, a mozgalom tartósnak bizonyul-e. Több akadályt kell legyőzni, melyek egy része társadalmi jellegű. Azért nem olyan egyszerű fellépni a radikális retorika ellen, mert könnyen elhiszik az összeesküvés-elméleteket azok, akik rossznak vélt saját helyzetükért az államot teszik felelőssé. Nehézséget okoz továbbá, hogy az AfD szavazóinak olyan 10-15 százaléka maga is bevándorló gyökerekkel rendelkezik, s abszurd módon épp azért voksolnának a pártra, mert elégedetlenek a német kormány migránsokkal kapcsolatos lépéseivel.
A tömegmozgalom önmagában kevés az AfD befolyásának csökkentéséhez. Csak akkor lehet hatékonyan háttérbe szorítani a pártot, ha kormány is határozottan lép fel minden antidemokratikus jelenség ellen. Olaf Scholz kancellárnak erőt kell felmutatnia, már nem elég a nyugodt erő politikája. Ha nem tanúsít kellő eltökéltséget, akkor már saját pártján is felmerül a kérdés, alkalmas-e a kancellári posztra, s nem mással kell-e folytatni a kormányzati munkát. Berlin ugyanis Európa sorsáért is felelős.