A Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata szerint néhány tevékenységi körben különleges státuszt szerezhetnének azok a „digitális cégek”, amelyeknél több mint 60 százalékban Európán kívüliek dolgoznak – írja a 24.hu.
A dokumentum kedvezményes adóztatási rendszert javasol az érintett társaságoknak és munkavállalóiknak, a digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján ugyanis e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. Digitális társaságot mint társasági forma azokból a legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-kből vagy részvénytársaságokból válhat, amelyek szerződést kötnek az illetékes hatósággal. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék.
Az adó mértéke 15 százalék,
ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
nem minősül harmadik állam állampolgárának,
vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide) polgáraként nem biztosított.
A teher csak 9,5 százalék,
ha a magánszemély nyugdíjas,
harmadik állam állampolgára,
vagy EGT-államban biztosított.
A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.
Az új rendszerbe viszont
csak azok a cégek léphetnek be, amelyekben többségben vannak a harmadik országból érkező dolgozók.
Ezt a feltételt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.
A kedvezményhez való hozzáférés feltétele lenne, hogy a cégek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. A minősítést pedig alapítványi körbe szerveznék ki, a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne határozott időre.
A dokumentum szerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a 24.hu-val közölte, a jogszabály célja, hogy Magyarországra csábítsanak programozókat, informatikusokat, és újabb befektetéseket vonzzanak. Szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké.
Egyre több a vendégmunkás, pedig nem is munkaerőhiány, hanem bérhiány van MagyarországonElfogadták a törvényt, ezentúl csak olyan álláshelyet tölthetnek be vendégmunkások, amelyet magyar munkavállaló nem akar