Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte Alekszandr Lukasenko rezsimjének legújabb megtorló intézkedéseit. Múlt héten ugyanis Fehéroroszországban elemzőket, politológusokat és közgazdászokat, illetve sokak hozzátartozóit a nemzetbiztonság veszélyeztetése vádjával hurcoltak meg.
Az új megtorlási hullám időzítése nem véletlen. Februárban tartják Belaruszban az első országos választásokat – parlamentit és helyhatóságit egyszerre - Lukasenko 2020-as vitatott újraválasztása óta. Mint ismert, az elcsalt elnökválasztás utáni ellenzéki tiltakozó mozgalmat gyakorlatilag vérbe fojtotta a rezsim elnyomó gépezete, majd sorra ítélte börtönbüntetésre vagy kényszerítette száműzetésbe a másként gondolkodókat. A 31 éve hatalom lévő diktátor annak ellenére bebiztosítja magát a mostani voksolásra, hogy a hatalom teljes mértékben az ő és szűk köre kezében összpontosul.
A hatóságok múlt csütörtökön indítottak vizsgálatot egy 24 fős, külföldön élő csoport ellen. A vádlottak társadalomtudósok, politikai elemzők, közgazdászok, valamint a 2020-as elcsalt elnökválasztás valódi győztese, Szvetlana Tyihanovszkaja emigrációban élő ellenzéki vezetőhöz kötődő tisztviselők. A belarusz nyomozóbizottság azt állítja, a vizsgálatok célkeresztjébe került személyek "aktívan részt vettek a nemzetbiztonság aláásására irányuló romboló tevékenység koncepciójának kidolgozásában és végrehajtásában" - közölte a Reuters hírügynökség.
A vádemelést megelőző nyomozás részeként azonban razziák és letartóztatások sora történt, a Viasna (Tavasz) emberi jogi csoport adatai szerint legalább 157 embert vettek őrizetbe és hallgattak ki. Zömében volt politikai foglyokat és az ő, valamint az emigráns ellenzékiek hozzátartozóit, családtagjait. Sokakat szabadon engedtek, vagy kisebb bűncselekmények miatt vádat emeltek ellenük, de néhányukat szélsőségesség népszerűsítésével vádolták meg. Hogy pontosan hányan kerültek ez utóbbi kategóriába, pontos adatokat a Viasna sem tudott még közölni. Márpedig ez a vád az egyik legsúlyosabb Putyin leghűebb követőjének diktatúrájában.
Az elemzők és szakértők elleni vádemelésről a Litvániában élő Tyihanovszkaja is beszámolt közösségi oldalán. Az X-en (korábbi Twitter) közzétett bejegyzésében a belarusz ellenzék vezetője azt írta: "A legújabb megtolási hullám a rezsim bosszúja azokon, akik szeretik hazánkat és valódi kiutat keresnek a diktátor által kreált fehéroroszországi politikai válságból."
Tyihanovszkaja egy tavaly decemberi interjúban a külföldi ügynöknek nyilvánított orosz ellenzéki portálnak, a The Moscow Timesnak azt mondta, Lukasenko rezsimje kegyetlen, ugyanakkor igen sebezhető is, s ebből eredően „kegyetlensége egyre szélsőségesebbé válik".
Az ellenzéki politikus nyilatkozatát megelőző napon is a belarusz rendőrség országszerte házkutatást tartott ellenzéki aktivisták, főképp Tyihanovszkaja csapatának tagjai és az emigrációban működő ellenzéki Koordinációs Tanács támogatóinak lakásaiban. Az érintettek lakásait szétdúlták, családtagjaikat őrizetbe vették, vagyonukat lefoglalták. Tyihanovszakaja már ekkor azt mondta, hogy szerinte ez a decemberi razzia volt a kezdete Lukasenko 2024-es választási kampányának. Feltevése beigazolódott, múlt héten következett az újabb megfélemlítés és megtorlás.
2023 szeptemberében az ENSZ emberi jogi jelentése is elítélte a fehéroroszországi civil társadalom szisztematikus elnyomását. A jelentés kiemelte, hogy az elnyomás szinte teljesen felszámolta a fehérorosz civil társadalmat, emberek ezreit hurcolják meg koholt bűncselekmények ürügyén. A dokumentum szerint Belaruszban 3300 személyt vádoltak meg szélsőségességgel, s a 2020-as elnökválasztás óta 3750 embert ítéltek börtönbüntetésre hamis vádakkal. A fehérorosz börtönökben máig legalább 1500 politikai fogoly raboskodik embertelen körülmények között, akik kínzásoknak és pszichológiai erőszaknak vannak kitéve. Több mint 670 újságírót ítéltek el az elcsalt elnökválasztás óta és 1600 civil szervezetet számoltak fel.
Az ENSZ-jelentés kiemelten bírálta azt a tavalyi törvénymódosítást is, ami lehetővé tette a Lukasenko-rezsim számára, hogy a külföldre menekült, szélsőségességgel megvádolt személyek állampolgárságát visszavonják. Kitért arra is, hogy a független és ellenzéki médiát felszámolták, szélsőséges szervezeteknek nyilvánították, az akadémiai- és véleményszabadságot is teljességgel felszámolták, még az elemi és középiskolai oktatás is ideológiai kontroll alá került.
Szvjatlana Cihanouszkaja tárgyalt Novák Katalinnal Davosban, a belarusz ellenzéki vezetőnek kérései is voltakGyakorlatilag uralkodói jogokkal ruházta fel saját magát és családját Aljakszandr Lukasenka