;

kivégzés;Alabama;nitrogén;

Az alabamai kivégzőkamra

- Végrehajtották az első kivégzést nitrogéngázzal az Egyesült Államokban

Szemtanúk szerint a kísérlet nélkül bevezetett módszer hosszú szenvedést okozott az elítéltnek. A kivégzett  ügyvédei szerint a módszer sértheti az amerikai alkotmány kegyetlen büntetéseket tiltó passzusát.

Több mint 20 perc szenvedés után csütörtök este helyi idő szerint 20 óra 25 perckor állt be a halál az 58 éves Kenneth Eugene Smithnél az Alabama állambeli Atmore-ban: az 58 éves férfi volt az első elítélt az USA-ban és a világon is, akit nitrogéngázzal végeztek ki, amelyet az arcára helyezett maszkon keresztül kapott.

A kivégzés 22 percen át tartott,  a szemtanúk szerint pedig különösen kegyetlennek tűnt. A leszíjazva fekvő férfi rángatózott, vonaglott, zihált, a szemei kifordultak. Mindezt azok után és annak ellenére, hogy Alabama kijelentette, hogy a nitrogéngázzal történő kivégzés a leghumánusabb kivégzési módszer, amit valaha alkalmaztak. Az állam ügyészei a bírósági beadványokban azt állították, hogy a nitrogénnel végzett kivégzés másodpercek alatt eszméletvesztést biztosít. Az Európai Ipari Gáz Szövetség (EIGA) tájékoztató anyaga szerint: “Gyanútlan személy számára az inert gázok (amlyen a nitrogén - a szerk.) fojtó hatása minden előzetes fiziológiai jelzés nélkül következik be. Ez a hatás igen gyors: pár másodperc igen alacsony oxigénkoncentráció esetén." Egyszerűbben: nem veszed észre, hogy meghalsz. Az állam ipari balesetekre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a folyamat gyors és fájdalommentes.

Alabama 2018-ban vezette be a nitrogéngázzal való kivégzés lehetőségét, miután több méreginjekciós kísérlet nem sikerült, a hozzá használt szerből pedig hiány mutatkozott. A protokoll kidolgozása azonban évekig tartott.

John Q. Hamm, az alabamai fegyházi hivatalának vezetője szerint minden rendben, a várakozásoknak megfelelően történt. Kenneth Smith visszatartotta a lélegzetét, amíg bírta, és küzdött a kötelékekkel. “Ezt várható volt” - mondta John Hamm kivégzést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a nitrogén 15 percen keresztül áramlott. Kenneth Smith ügyvédei szerint az, hogy nem kipróbált módon végezték ki a férfit, kegyetlen és szokatlan büntetésnek minősül, amelyet az Egyesült Államok alkotmánya tilt. Jogi képviselők már azt is alkotmánysértőnek tartják, hogy másodszorra is megpróbálják kivégezni védencüket az első sikertelen kísérlet után.

Kenneth Smith kivégzését 2022 novemberében már megkísérelték, akkor négy órát feküdt leszíjazva, miközben olyan vénát kerestek rajta, amelybe a halálos méreginjekciót beadhatták volna. Mivel ilyet nem találtak, a kivégzést felfüggesztették. Kenneth Smith akkor azt kérte, hogy inkább a nitrogéngázos módszert alkalmazzák. Ennek a neve nitrogén-hipoxia, melynek során tiszta nitrogéngáz belélegzése történik,  aminek során oxigénhiányos állapot áll elő, míg az elítélt meg nem hal, lényegében megfullad. Az, hogy valójában hogyan zajlik a folyamat, nem teljesen tisztázott, mert az állam által kiadott protokoll olyan kihagyásokkal, rövidítésekkel jelent meg, amelyek kulcsmozzanatokat rejtettek el. Mindezt biztonsági okokra hivatkozva tették. Smith ügyédei szerdán még próbálták az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságánál megakadályozni a kivégzést az alkotmányra hivatkozva, amely védelmet biztosít a kegyetlen és szokatlan büntetések ellen, de a kérelmüket aznap este a független fellebbviteli bíróság is elutasította.

Kenneth Smitht az 1988. március 18-án elkövetett tettéért, egy lelkész felesége, Elisabeth Sennett meggyilkolásáért ítélték halálra. Ez bérgyilkosság volt, a nő férje volt a megrendelő, aki miután megtudta, hogy gyanúsítják, öngyilkos lett. Ő és társa, John Parker betöréses rablásnak álcázta a késes gyilkosságot. Utóbbit 2010-ben injekcióval kivégezték, egy harmadik embert, aki közvetítőként Smith-éknek adta ki a feladatot, életfogytiglanra ítéltek, ő 2020-ban halt meg a börtönben. A férj fejenként 1000 dollárt (mostani értéken átszámítva 356 ezer forintot) ígért fizetségül.

- A nitroxot - nitrogénmonoxidot -, tehát nem tiszta nitrogént sokáig használtak, sőt még ma is használják mentőautókban fájdalomcsillapításra, kevésbé súlyos esetekben, például lábtörésnél, mert erős fájdalomcsillapító és kábító hatása van - mondta lapunknak Zacher Gábor toxikológus. - A beteg ilyenkor saját maga teszi a maszkot a szája elé és saját maga adagolja a gázt is. Amikor a fájdalom elmúlik és elkábul, automatikusan elengedi az adagoló eszközt, így nem tudja magát túladagolni. A nitrogéntől tehát valóban elkábul az ember és bár, mint a hírekből is kitűnt, az elítélt végül megfulladt, ez nem olyan, mintha megfojtották, vagy valamilyen módon elzárták volna tőle az oxigént. A haláltusáját sokkal inkább az okozta, hogy megpróbálta visszatartani a lélegzetét, mert nyilvánvalóan nem akart meghalni. A gáz végül legyőzte, elkábult, és meghalt, de valóban, az első percekben még küzdött ellene, ennek a szörnyűségeit írták le a szemtanúk – magyarázta Zacher Gábor. 

Az EU bírálja az USA eljárását

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős szóvivője, Peter Stano pénteki sajtóközleményében bírálta a nitrogéngázzal történt kivégzést. Az EU szerint a halálbüntetés az élethez való jog megsértése és az emberi méltóság végső megtagadása. A halálbüntetés visszafordíthatatlan jellegű, és nem képes elrettentőleg hatni a bűnözésre – áll a közleményben. EU szóvivője üdvözölte, hogy 29 amerikai állam eltörölte a halálbüntetést, vagy felfüggesztette az elrendelt kivégzéseket, azonban aggodalmát fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban tavaly nőtt a kivégzések száma. Öt államban 24 embert végeztek ki annak ellenére, hogy 2020 óta folyamatosan csökkent a halálbüntetés alkalmazása az Egyesült Államokban.

Az Elf Bar után az akár tízezer slukkos, száz-százötven szál cigarettának megfelelő nikotintartalmú Poco Bar lett ijesztően népszerű a tinédzserek körében. Zacher Gábor toxikológus szerint felvilágosításra, megelőzésre lenne szükség.