Magyarország;Európai Parlament;Európai Bizottság;Brüsszel;jogállam;igazságügyi reform;

Február 1-jén szavaz az Európai Parlament jogi bizottsága. Két uniós intézmény a bíróságon találkozhat

- Február 1-jén szavazhat az EP, hogy bíróság elé citálják-e az Európai Bizottságot a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd euró miatt

Az Európai Parlament szerint a biztosi kollégium úgy ítélte oda az eurómilliárdokat, hogy a nemzeti hatóságok nem hajtották végre maradéktalanul a cserében elvárt igazságügyi reformot. 

Előreláthatólag február 1-jén szavaz az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága arról, hogy a képviselők az EU Bírósága elé citálják-e az Európai Bizottságot (EB), amiért tavaly decemberben felszabadított Magyarország számára 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást – értesült a Népszava egy bennfentes parlamenti forrástól.

Ha a szaktestület úgy dönt, hogy beperli az EP-t, akkor szinte biztos, hogy a két uniós intézmény vitáját a bírák fogják eldönteni egy másfél-két évig tartó eljárásban. A végrehajtást csak a parlament elnöke akaszthatja meg, ha nem ért egyet a jogi bizottság véleményével és ezért plenáris szavazást kezdeményez róla. Ilyenre azonban ritkán kerül sor, ráadásul a szakbizottság összetétele nagyon hasonló a parlamentéhez, ami szinte kizárja, hogy a teljes képviselő-testület más véleményen legyen.

Az EP értékelése szerint a biztosi kollégium úgy ítélt oda több mint 10 milliárd eurót Magyarországnak, hogy a nemzeti hatóságok nem hajtották végre maradéktalanul a cserében elvárt igazságügyi reformot. A múlt héten elfogadott állásfoglalásában már kilátásba helyezte a perindítást. A parlament jogi szolgálata jelenleg elemzi az EB határozatát és szakvéleményét a jövő hét közepén terjeszti a jogi szakbizottság elé. A képviselők ennek figyelembevételével döntenek a bírósági eljárás elindításáról jövő csütörtökön. Ha keresetet indítanak, 

nagy valószínűséggel a 10,2 milliárdról szóló verdikt megsemmisítését fogják kérni.

Az ülésre azon a napon kerül sor, amikor a brüsszeli EU-negyed túloldalán rendkívüli találkozóra gyűlnek össze a tagállamok vezetői, hogy megállapodjanak a közösségi költségvetés kiegészítéséről, benne az Ukrajnának szóló pénzügyi támogatásról. A múlt hónapban tartott brüsszeli csúcson Orbán Viktor vétója tett be a megegyezésnek. A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem akadályozta meg az EU-ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről született döntést, amit sokan az EB rekordgyorsasággal meghozott, 10,2 milliárdos határozatával magyaráznak. Az EP képviselők jó része szintén politikai alkut gyanít a háttérben, ami csak megerősíti elhatározásukat, hogy az ügyet bíróság elé vigyék.

A kormány tavaly állománybővítést rendelt el, de eddig csak feleannyi új egyenruhás állt szolgálatba az oktatási intézményekben, mint amennyit szerettek volna – tudtuk meg.