– A magyar export-import árualap jelentős részét most a magyarok helyett külföldi járművek szállítják, amelyek milliárdokat visznek ki így az országból, emiatt pedig a hazai kis-, és középvállalkozások egyre inkább ellehetetlenülnek – mondta lapunknak Ignácz József Péter budaörsi vállalkozó, aki tucatnyi társával együtt tíz napon át tiltakozott a záhonyi határátkelőnél az ukrán szállítókat előnybe hozó és a piaci viszonyokat torzító uniós jogszabályi változás ellen. Erről korábban megírtuk: az uniós döntéshozók a háborús helyzetre hivatkozva 2022-ben engedélyezték az ukrán áruszállítóknak, hogy alapvetően humanitárius célokkal könnyebben áthaladhassanak a tagállamok területén. A közép-európai fuvarozók azonban úgy látják, hogy a liberalizációt kihasználva az ukrán vállalkozások olyan területekre is betették a lábukat, amelyekre nem vonatkozik a könnyítés, s emiatt ők piacokat veszítenek. Az EU 2023-ban meghosszabbította a korábbi határozatát, így az idén júniusig még biztosan érvényben marad.
– Már a háborút megelőző úgynevezett kétoldalú éves árufuvarozási engedélyhasználat is jelentős károkat okozott a magyar fuvarozóknak, hisz amíg mi Ukrajna irányába 7800 ilyet használtunk fel egy évben, addig ők ennek négyszeresét, közel 28 ezret, s rendelkeznek még további 5550 úgynevezett éves állandó multilaterális engedéllyel, amelyet még tágabb körben használhatnak fel. Ráadásul ebbe még nem is számoltuk bele a magyarországi székhelyű, de ukrajnai tőkéből működtetett vállalkozásokat, amelyek tovább rontják az arányokat a mi kárunkra – tette hozzá Ignácz József Péter. Szavai szerint a hazai logisztikai központokban egyre inkább tapasztalható, hogy külföldi rendszámú autók viszik el a fuvarokat, aláígérve a hazai vállalkozásoknak.
Ukrajnában 70-90 forinttal olcsóbb a gázolaj, a munkavállalókra vonatkozó szabályok pedig lazábbak, nincs kötelező minimálbér, megengedőbbek a baleset-biztosítási feltételek és a műszaki előírások, emiatt az ukrán cégek akár 30-40 százalékkal olcsóbban tudnak elvállalni egy fuvart, mint a magyarok, lengyelek, románok.
A decemberben demonstráló hazai fuvarozók szerint az itthoni szakmai érdekképviseletek nem álltak ki elég határozottan mellettük. Géczi Balázs vállalkozó, aki két fiával felváltva ült tíz napon át a záhonyi határnál egy kamionban demonstrálva, azt mondta: sem a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesület, (MKFE) sem a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete nem vett részt tevőlegesen az akcióban, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pedig még nem válaszolt a hozzájuk intézett levelükre. Egy másik tiltakozó, Szabó Kálmán felidézte: több mint ötven éve dolgozik a szakmában, nyugdíjasként, 70 éves fejjel is járja a világot az egyre inkább beszűkülő lehetőségek mentén, de már nem magáért, hanem az utána következő nemzedékéért vállalta a demonstráción való részvételt. A tőle jóval fiatalabb Lázár Máté hozzátette: szeretnék átvenni a szüleiktől a szállítmányozási családi vállalkozásokat és nem akarják, hogy a hibás politikai döntések vagy az ágazat nem megfelelő képviselete tönkretegye ezt a szakmát.
A tavaly decemberi tiltakozás szervezői lapunknak kijelentették: ha tavaszra nem sikerül változtatni a fuvarozás mostani feltételen, újra az utcára mennek, s akár országos tüntetést is szerveznek. Lengyel kollégáik ugyan felfüggesztették a demonstrációjukat tavaszig – a fuvarosok egyelőre megállapodtak az ottani kormány szakminisztériumával egy intézkedési csomag elfogadásában –, a románok viszont év elején a gazdákkal közösen léptek akcióba szintén az ukrán vállalkozásokat előnyben részesítő uniós szabályozás miatt.
Szolidárisak, de nincs fuvareszközük
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) az EU és Ukrajna megállapodásról annak 2022-es aláírásakor és a 2023-as meghosszabbításakor is elmondta: rossz konstrukciónak tartjuk, amelynek súlyos piactorzító hatásai lesznek. Ez be is igazolódott – reagált lapunknak Árvai Tivadar, az MKFE főtitkára. Mint mondta, részben egyesületük tiltakozásának is köszönhetően, másfél év helyett csak újabb egy évre, vagyis idén júniusig hosszabbították meg ezt a megállapodás tavaly.
Kezdeményezésükre az elmúlt év novemberében a V4 tagállamok és Litvánia IRU-tag fuvarozói egyesületei közös levélben fordultak Ursula von Der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, valamint a közlekedésért és a belső piacért felelős uniós biztosokhoz, továbbá a saját kormányaikhoz, a megállapodás mielőbbi felülvizsgálatát szorgalmazva. A magyar kormány is felkarolta ezt a kezdeményezést – tette hozzá a főtitkár. Csepreghy Nándor az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) miniszterhelyettese tavaly december elején az EU Közlekedési Tanácsban felszólította az uniót, hogy a jelenlegi feltételekkel ne hosszabbítsa meg az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodást, s velük szemben újra lépjen életbe az engedélykötelezettség a fuvarozásban.
– Egyesületünk tavaly év végén kétoldalú egyeztetést folytatott az ukrán fuvarozói érdekképviselettel, annak érdekében, hogy közelítsük az álláspontokat, ám sajnálatos módon az ukrán fuvarozók – az ő szempontjukból érthető módon – hallani sem akarnak az engedélyhasználat visszaállításáról. Az MKFE álláspontja azonban az, hogy ameddig a harmadik országból érkező konkurenciára nem érvényesíthetők a szigorú, és a költségeket jelentősen emelő uniós előírások, addig nincs más eszköz a piactorzító hatások kompenzálására, mint az engedélyhasználat visszaállítása. Enélkül a magyar vállalkozások véglegesen kiszorulnak erről a piacról, és elvesztik a megélhetésüket – mondta Árvai Tivadar. Január közepén felkérték a Külügyminisztériumot és az ÉKM-et, hogy miniszteri szinten kezdeményezzenek kétoldalú szakmai egyeztetést az ukrán társtárcákkal a vitás kérdések megoldása érdekében, illetve tegyenek javaslatot a lengyel kormánynál – miután ott megállapodás született a kormány és a fuvarozók között a demonstrációk felfüggesztéséről – arra, hogy V4 szinten továbbra is közös álláspont kialakításával képviseljék a fuvarozók érdekeit az EU felé, és tiltakozzanak a 2022-ben megkötött megállapodás további meghosszabbítása ellen.
Kérdésünkre, egyetértenek-e a demonstrálókkal, illetve támogatják-e őket akár személyes részvétellel, ha tüntetni kezdenek, a főtitkár kijelentette: ahogyan azt korábban is egyértelművé tették, az MKFE egyetért a demonstrálók céljaival és szolidaritást vállal az érintett fuvarozókkal. Szavai szerint a decemberi tiltakozások során is megadtak minden olyan támogatást, amelyre igény volt, továbbá minden lehetséges fórumon felszólaltak e vállalkozások érdekeiért. Ugyanakkor az érdekképviselet nem rendelkezik fuvareszközökkel, egy esetleges demonstrációban tevőlegesen nem tudunk részt venni.
– A közúti személy- és áruszállítási ágazat uniós szinten is krízishelyzetben van. Nem véletlen, hogy ha más okokból is, de Németországban és Romániában is tiltakozik a szakma. A költségek drasztikusan megemelkedtek, de a recessziós környezetben a fuvardíjak emelése szinte lehetetlen feladat, miközben csak az útdíjemelésekből fakadóan 15 százalékos díjemelés lenne indokolt. Úgy gondoljuk, hogy az EU-nak fel kell adnia a jelenlegi merev elutasításra épülő álláspontját az ukrán megállapodás ügyében, ellenkező esetben deklaráltan átjátssza az EU-s szállítási piac egy jelentős hányadát az ukrán fuvarozóknak, és hagyja, hogy magyar, lengyel, szlovák és más uniós tagállamoki fuvarozói menjenek tönkre – mondta Árvai Tivadar.
