oktatás;PDSZ;szakképzés;Belügyminisztérium;pedagógusbér;óvónők;tanárhiány;státusztörvény;

Angol szójáték haladóknak. A tanárok hosszasan tüntettek az emelésért

- Olyan jól sikerült a pedagógus-béremelés, hogy az Orbán-kormány rendeleteiből épp az összegek megállapításának részletei maradtak ki

Nem zökkenőmentes a tanárok, oktatók, óvónők fizetésemelésének lebonyolítása, a kormány rendeletei, határozatai több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.

A pedagógusoknak, szakképzési oktatóknak, óvodapedagógusoknak január 30-áig kellene megkapniuk a megemelt béreiket is tartalmazó új munkaszerződéseiket, ám a béremelés lebonyolításának részletezésére kiadott kormányrendeletekből épp azok a részletek maradtak ki, amelyek az illetmények pontos megállapításához szükségesek lennének.

A “tanárbéremelésről” szóló, múlt héten megjelent kormányrendelet ugyan rögzítette, hogy az egyes fokozatoknál melyek azok a minimumösszegek, amelyeket az átlagosan 32,2 százalékos bértömeg-emelésből meg kell kapniuk a pedagógusoknak (például a pályakezdő gyakornokoknál bruttó 528 ezer forint, Pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint, Pedagógus II-nél bruttó 555 ezer forint),

ám az, hogy a bértömeget hogyan, pontosan milyen szempontok alapján kell felosztani, nem került bele a rendeletbe.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságával történt legutóbbi egyeztetésen szóban arról kaptak tájékoztatást, hogy a tankerületi intézményekben “lehetőleg” mindenki a tavaly novemberi béréhez viszonyítva kap majd emelést, ez egyedül a gyakornokoknál jelent 32,2 százalékos többletet, Pedagógus I. fokozatban pedig 31,2 százalékot, Pedagógus II-nél 29,1 százalékot, mesterpedagógus kategóriában 21,2 százalékot, a kutatótanároknál pedig 19 százalékot.

Ugyanakkor, mivel a rendeletből ezek a részletek kimaradtak, leghamarabb csak jövő hét kedden derülhet ki, pontosan mennyit kapnak a pedagógusok, akiknek január 8-a óta kell úgy dolgozniuk, hogy nem tudhatják, mennyi a fizetésük. Korábban szó volt arról is, hogy ezen a héten összehívják az iskolaigazgatókat, ám lapunk értesülései szerint ez nem történt meg. A Népszavához eljutott viszont egy, az intézményvezetőknek címzett tájékoztatólevél Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aláírásával, de ez sem tartalmaz több részletet, mint amennyi a kormányrendeletben megjelent. Az új munkaszerződéseket egyébként is a tankerületi központokban állítják ki,

az igazgatóknak pedig annyi lesz a dolguk, hogy átvegyék és kiosszák azokat a tanárok között.

Tüntetés tavaly ősszel. Bár nehezen, de emelték a tanárok fizetését, csak még mindig nem tudni, mennyivel

Más a helyzet az állami óvodák esetében: itt az önkormányzatok a fenntartók, de a munkáltatói jogokat – az iskolákkal ellentétben – az intézményvezetők gyakorolják, vagyis joguk van a bérek megállapításában is.

A kormányrendelet viszont egy mondat erejéig sem tér ki arra, az óvodapedagógusok béremelésénél hogyan kell eljárni. 

A részletekről előbb a Belügyminisztériumnál érdeklődtünk, ahonnan a Pénzügyminisztériumhoz (PM) irányítottak bennünket. A PM lapunknak küldött válaszából semmi konkrétum nem derült ki, csak a szerdán kiadott közleményüket küldték el, amelyben az áll, a települési önkormányzatok 78,2 milliárd forint többlettámogatást kapnak.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere, Gémesi György a Népszavának azt nyilatkozta, a héten megkapták a gödöllői óvodapedagógusok (mintegy 300 fő) béremelésére fordítható összeget az államkincstártól, ám az önkormányzattal előzetesen senki nem egyeztetett, így egyelőre nem tudják, az összeg pontosan mekkora béremelésre elég, milyen szempontok szerint kell szétosztani, illetve a technikai dolgozók béremelésére jut-e. – Vannak bizonytalanságok, mindenképp egyeztetésekre lesz szükség – fogalmazott Gémesi György, hozzátéve:

a béreket február elején meg kell kapniuk a dolgozóknak.

Noha a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak korábban azt állította, a szakképző intézményekben oktatók esetében – miután őket a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják – nincs szükség arra, hogy a béremelésüket kormányrendeletben vagy más módon szabályozzák, szerdán mégis megjelent egy kormányhatározat, amely azt tartalmazza,

hogy az oktatók havi bére el kell érje legalább a bruttó 581 680 forintot. 

További részleteket ebben a határozatban sem közöltek. A szaktárca Népszavának küldött korábbi közlése alapján annyi tudható még, hogy a szakképzési oktatók béreinek megállapításánál szerepet játszik az is, milyen eredményeket értek el a tavalyi teljesítményértékelésben.

A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet hanyagnak és igénytelennek tartja a minisztériumi határozatot; nem tudni, mi a szakmai indoka annak, hogy a szakképzésben oktatók bérének minimumát a fenti összegben határozták meg, ahogy azt sem, egy adott intézményen belül hogyan alakulnak a bérek. Rámutatott arra is, hogy míg a köznevelésben a pedagógus végzettségű, nevelést-oktatást segítő munkatársak is kapnak emelést,

addig a szakképzésben a határozat alapján csak az oktatók bére emelkedik, akik nem ilyen munkakörben dolgoznak, azoknak semmi nem jár, ami bérfeszültségeket fog okozni.

Az érdekvédő szerint a béremelések ügyében “teljes a káosz”.

Határidőn átívelő társadalmi egyeztetés

A beérkezett észrevételek feldolgozása folyamatban van - közölte lapunkkal a Belügyminisztérium, miután arról érdeklődtünk, várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra a tanárbéremelés koncepciójáról szóló tervezet társadalmi egyeztetése során érkezett javaslatok, kritikák, vélemények összefoglalóját. A koncepciót 2023. december 29-én bocsátották társadalmi vitára, melynek határideje idén január 6-án járt le. Az, hogy a szaktárca még mindig az észrevételek feldolgozásával bíbelődik, azért érdekes, mert a kormányrendelet, amelynek alapját a koncepció adta, január 19-én megjelent és hatályba is lépett.

Személyi sérülés nem történt.