Európai Unió;háború;Szaúd-Arábia;Gázai övezet;izraeli-palesztin konfliktus;Josep Borrell;

Josep Borrell (j), az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tárgyal Izrael külügyminiszterével, Israel Katzcalal a Külügyek Tanácsának (FAC) ülésén az EU brüsszeli székhelyén 2024. január 22-én.

- Josep Borrell: El kell kezdeni a tárgyalást az izraeli-palesztin kétállami megoldás konkrét terveiről

Szaúd-Arábia a kétállami megoldásától tette függővé kapcsolatának normalizálását Izraellel. 

Meg kell kezdeni a megbeszélést a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának konkrét terveiről - mondta Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, helytelen az az út, amely mentén Izrael el akarja pusztítani a Hamász iszlamista terrorszervezetet. Izrael nem építhet békét pusztán katonai eszközökkel - magyarázta. Mostantól nem beszélek a közel-keleti békefolyamatról, hanem csak egy kétállami megoldás folyamatáról – fogalmazott.

Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, a Gázai övezetben a humanitárius ellátást biztosítani kell azoknak a százezreknek, akiknek a nélkülözés mellett bombáktól kell tartaniuk. 

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere kiemelte, Gázai övezetben azonnali tűzszünetre, az ellenségeskedés leállítására, a túszok szabadon bocsátására és a nemzetközi jog tiszteletben tartására van szükség. Vissza kell térni a békefolyamathoz, amelynek két egymás mellett békében élő állam létrehozásához kell vezetnie. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban - közölte.

Beszélt arról is, hogy mivel a katonai beavatkozás nem hozhat tényleges megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni. A belga külügyminiszer reményét fejezte ki, hogy Brüsszel a közeljövőben békekonferenciát szervezhet a helyzet politikai megoldására.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben. 

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy nem lehet béke a Közel-Keleten mindaddig, amig a Hamászt fel nem számolják. Elmondása szerint ehhez biztosítani kell, hogy a terrorszervezet ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett. Addig nem élhetnek békében sem az izraeliek, sem a palesztinok, amíg mindkét nép nem érzi biztonságban magát. Ehhez a kétállami megoldás jelentheti az egyetlen megoldást - hangoztatta a német külügyminiszter. (A kétállami megoldást támogatja egyébként gyakorlatilag az egész világ, kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányát, illetve azokat az izraelieket, palesztinokat és Közel-Kelet-szakértőket, akik többsége minden közelmúltbeli felmérés szerint elutasítják az elképzelést – a szerk.)

Feiszal bin Farhán Ál Szaúd, Szaúd-Arábia külügyminisztere a CNN-nek adott vasárnapi interjújában ugyancsak arról beszélt, hogy Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni a kapcsolatait Izraellel és a Gázai övezet háború utáni újjáépítésében sem vesz részt mindaddig, amíg nem készül hiteles terv a palesztin állam megteremtésére. 

A Gázai övezet háború utáni újjáépítésével kapcsolatban Feiszal bin Farhán Ál Szaúd a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmából adott interjújában azt mondta, ha sikerül olyan egyezségre jutni, mely után a felek nem ugyanebben a helyzetben találják magukat, akkor bármiről lehet beszélni. „De ha csupán visszatérünk az október 7. előtti status quóhoz, úgy, hogy az újabb, a mostanihoz hasonló helyzethez vezet, mint az már megtörtént, akkor nem ülünk tárgyalóasztalhoz” - jelentette ki. Elmondta továbbá, hogy Rijád legfontosabb célja a feszültségcsökkentés és a civilek védelme. „Azt látjuk, hogy Izrael szétmorzsolja Gázát és az övezetben élő civileket. (...) Ez teljes mértékben szükségtelen, abszolúte elfogadhatatlan, ennek azonnal véget kell vetni” - fogalmazott a tárcavezető.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban mereven elzárkózott a palesztin állam megalakulásától, a Gázai övezetet pedig a harcok végeztével határozatlan idejű katonai felügyelet alá vonná.

Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket. Korábban Izrael az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot.

A palesztinok a saját államukat az 1967-es határok között, a Gázai övezettel együtt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal akarják megalakítani, ám az erről szóló tárgyalási folyamat csaknem 15 éve megszakadt.

A jelenleg a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén. Az offenzívában 1200 ember meghalt, több mint 3000 megsebesült, emellett Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. 132-en feltehetően még az övezetben raboskodnak, 28-an pedig valószínűleg már meghaltak. Válaszul Izrael megtorló háborút indított, amelynek következtében a Gázai övezetben mostanáig több mint 25 ezer palesztin vesztette életét és humanitárius katasztrófa alakult ki a térségben. Az áldozatok mintegy kétharmada nő és gyerek. Az ENSZ adatai szerint már legkevesebb 1,7 millió gázai lakosnak, az övezetben élők több mint 80 százalékának kellett elmenekülnie az otthonából.

Néhány napon belül négy holttest került elő.