Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság Lázár János ki nem hirdetett kastélytörvényének 11 pontját, így az visszakerül az Országgyűlés elé.
A testület határozatát – írja a hvg.hu – szokatlanul kemény hangvételű indoklással látták el. Ennek lényege szerint a törvény egyrészt tele van pontatlansággal, másrészt „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, vagyis a kastélyok ingyenes magántulajdonba vagy vagyonkezelésbe adását a törvény nem indokolja meg megfelelően.
A cikk felidézi, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még karácsony előtt küldte alkotmánybírósági normakontrollra „a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, mert az anélkül tenné lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna. Lázár János válaszul személyesen akarta megvédeni a rendelkezést a taláros testület előtt, Novák Katalinnak pedig több ízben is beolvasott, az államfői vétó mögött egyebek között gyávaságot és régi kommunista reflexeket emlegetve.
Lázár János gyávaságot és régi kommunista reflexeket vél felfedezni Novák Katalin vétójábanLázár János az Alkotmánybíróságnak írt levelében azzal érvelt, hogy a világos fogalmazás követelménye nem sérül attól, hogy a törvény „egyes körülményeket absztrakt módon határoz meg”, az pedig szerinte nem igaz, hogy ő a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanokat saját döntése alapján adhatná magánkézbe, mert ahhoz előbb törvényt módosítanának. Novák Katalin szerinte vagy félreértette a törvény szövegét, vagy „jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik”, de az ellenzők szerinte szándékosan összemossák a magántőke ellenőrzött bevonását a magánosítással.
Lázár János személyesen védené meg a kastélytörvényt az Alkotmánybíróság előttAz Ab határozata közölte, hogy a kifogásolt szövegből nem derül ki egyértelműen, mely háttérjogszabályok mely rendelkezéseit kell figyelembe venni, és melyektől lehet eltérni. Kifogásolta azt is, hogy a törvény nem határozza meg azt az objektív és érdemi szempontrendszert, amelynek a pályázóknak meg kell felelniük, és azt sem, hogy több pályázó esetén milyen szempontok alapján döntene Lázár János. A szempontok nélkül „teljes körű és korlátlan, azaz diszkrecionális miniszteri döntésre nem adható felhatalmazás, mert az a jogállamiság követelményeivel ellentétes” - szögezték le.
A testület döntését egyetlen ellenszavazat mellett fogadták el, az Országgyűlésnek így azt újra kell tárgyalnia.
