Jól vizsgázott az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányításával újjászervezett egységes alapellátási ügyelet – erről tájékoztatta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a kormányzati sajtóorgánumokat. Mindezt annak apropóján mondta, hogy alig két hét múlva Pest és Fejér megyében is bevezetik ezt a rendszert.
Rétvári Bence: Jól vizsgázott az új alapellátási ügyeleti rendszerÁm ezt az idealizált képet erősen árnyalja az a lapunkhoz eljutott levél, amelyben az érdi háziorvosokat azzal fenyegeti az OMSZ helyi telepének munkatársa,
hogy amennyiben nem jelentkeznek ügyelni, úgy más megyébe lesznek vezényelhetők.
Továbbá azt is kilátásba helyezi, hogy a feladatot negligálókat összeírják és a névsorukat „leadják.” Hogy pontosan hová és mi célból küldik az ügyeletre nem jelentkező háziorvosok névsorát, arra nem tér ki a levél aláírója.
Fenyegetésekből eddig is jutott bőven, hol azzal próbálják rávenni a feladatra az ügyeletet negligálókat, hogy akár öt millió forintos pénzbírságot kaphatnak, vagy azzal, elvesztik a praxisaikat, ha sokat makacskodnak. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kapott-e tájékoztatást arról, hogy valóban vezénylik-e megye határon túl, illetve listázzák-e az ügyeletet elutasító háziorvosokat, Keczéry Attila, a MOK titkára, a szervezet Háziorvosi Csoportjának vezetője azt felelte:
hiába kérdeznek erről, az OMSZ-tól semmiféle adatot nem kapnak.
Így például a MOK sem tudja pontosan, hányan szerződtek vagy éppen tagadták meg a feladatot illetve listáznak vagy sem. Abból juthatnak hozzávetőleges adathoz, hogy hányan fordulnak az ügyelettel kapcsolatos jogi problémákkal az ezzel foglalkozó kamarai ügyvédhez, illetve személyesen a köztestület szakmai csoportjához kérésékkel, jelzésekkel. Ők pedig egyre többen vannak.
– Annak ellenére, hogy becsléseink szerint jóval meghaladja az ezret az ügyeleti ellátásban részt nem vállaló háziorvosok száma, egyelőre senki ellen nem indítottak eljárást
– közölte lapunkkal Keczéry Attila. Vannak olyan megyék, ahol nagyon sokan nem írtak alá. Adataik szerint például a rendszerhez múlt év decemberében csatlakozó Vas megyében összesen két háziorvos vállalta az ügyeletben való részvételt, Pest megyében pedig az elmúlt napokig senki sem írta alá az OMSZ által ajánlott szerződést – mondta Keczéry. Hozzátette:
például a csongrádiaknál csak addig helyezték nyomás alá az ott praktizálókat, míg meglett az ügyelet ellátásához szükséges létszám.
Ez több megyében is így történt.
Mióta elindult az új ügyeleti rendszer megyéről megyére haladó bevezetése jogszabályok is változtak, míg korábban szerződőknek csak járáson belül kellett ügyeletet vállalniuk, a múlt év végétől viszont már a megye bármelyik ügyeleti pontjára áthelyezhetők a szerződött háziorvosok, a kamara egységesítené a mentőkkel kötött szerződéseket az ország összes megyéjében – mondta a MOK titkára.
Megszűnik a háziorvosi ügyelet Pomázon, ha beteg a gyerek, több mint fél órát kell autózni VácigNemcsak a háziorvosi elutasítottság, hanem például a halottvizsgálat új szabályai is feszítik az ügyeleti rendszert.
Keczéry ugyanis elmondta: már nemcsak az orvosok, hanem egy tanfolyam elvégzése után a mentőtisztek is végezhetnek halottvizsgálatot. Ez valójában segítséget jelentene, mert ezt a feladatot eddig csak orvosok végezhették. Viszont eddig csak nagyon kevés mentőtiszt végezte el ezt a tanfolyamot, így az új szabálynak kevéssé van gyakorlati haszna. Ez azért rossz, mert ha az ügyelő háziorvosnak kell kimennie házhoz a halotthoz, addig a betegek várnak rá az ügyeleti ponton. S az adminisztráció megváltozása miatt nem is keveset. Eddig a halottvizsgálat az adminisztrációjával együtt legfeljebb félóra volt, az új szabályok miatt ez a helyszínen legalább háromnegyed óra lett, és aztán később a rendelőben az adatok feltöltésével az elektronikus halottvizsgálati rendszerbe - attól függően, hogy hányszor dobja ki a regisztrálót a felület - újabb fél egy órát is el lehet tölteni.
A halottvizsgálattal kapcsolatos nehézségeket igazolja az is, hogy Pápai György, az OMSZ orvosigazgatója január 7-én körlevélben arra utasította a halottvizsgálatra jogosult ügyeletben dolgozó munkatársait, hogy ezt a feladatot kezeljék másodlagosan a mentési teendők mellett. „A beteg sikertelen ellátása, újraélesztése után, a halál megállapítását követően mielőtt megkezdené a halottvizsgálati procedúrát, mindenképpen előzetesen egyeztessen a mentésvezetővel a terület mentési szükségleteiről.” Továbbá azt is írja, hogy munkaidőben törekedni kell az elhunyt háziorvosának bevonására a halottvizsgálatba, s csak az ügyeleti időben végezze azt az ügyeletes orvos vagy a mentőtiszt.
Nehéz új háziorvost találni Magyarországon, valaki nemrég 85 évesen indította el a praxisát