Ellenszavazat nélkül fogadta el a varsói parlament a javaslatot: alakuljon bizottság, az un. Pegasus-ügy kivizsgálására. Támogatták az indítványt a korábban nyolc évig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői is. „Nincs mit titkolnunk, Jaroslaw Kaczynski pártelnök is kész válaszolni a bizottság kérdéseire – mondta a jobboldali-nacionalista párt egyik képviselője. Az ügynek a kormányzó liberális-centrista koalíció kiemelt jelentőséget tulajdonít.
Az ügy előtörténete régi: a kanadai Citizen Lab civil szervezet már öt éve jelezte, hogy egy „Orzel bialy”, azaz Fehér sas jelzésű felhasználó ügyködik a titkos lehallgatásokra alkalmas izraeli gyártmányú Pegasus eszközzel. Nyilvánosságra jutott, hogy az eszközt egy varsói informatikai cég vette meg a Központi Korrupcióellenes Iroda (CBA) számára. A 25 millió zlotys költséget az igazságügyi tárca utalta át azon alapból, amelyet eredetileg a bűncselekmények áldozatai javára hoztak létre. Hamarosan kiderült, hogy a 2018-as parlamenti választási kampány idején a Pegasust bevetették Krzysztof Brejza ellen, aki a liberális Polgári Koalíció (KO) kampányfőnöke volt, s szenátusi helye pályázott. Az ügy vizsgálatát a jobboldali parlamenti többség leszavazta, a liberális többségű szenátusban azonban alakulhatott egy rendkívüli vizsgáló bizottság.
Most a koalíciós politikusok arra számítanak, hogy a vizsgálóbizottság ülésein kiderül majd, hogy a PiS miként állította hatalmi érdekei szolgálatába az államot, milyen törvénytelen módon figyeltettek meg titkosszolgálati eszközökkel ellenzéki politikusokat és újságírókat. A kormányhatalom december közepe óta a korábban megfigyelt ellenzék kezébe jutott, s a bizottság előtt kiderülhet, hogyan tette a PiS a korrupcióellenes harcra létrehozott CBA-t valósággal a hatalom öklévé, a politikai ellenfeleket megfélemlítő és felszámoló titkos szervezetté. Ez annál is aktuálisabb, mivel a mai politikai feszültségek középpontjában épp a CBA hatalmi visszaélések miatt jogerősen elítélt két korábbi főnöke van. Mariusz Kaminski és Maciej Wasik hatalommal való visszaélés miatt kezdték meg börtönbüntetésüket. A PiS szerint ők "politikai foglyok" és továbbra is képviselők. Andrzej Duda elnök kegyelmi eljárást indított az ügyben és szabadon bocsátásukat kezdeményezte az igazságügyi miniszternél.
Más jogviták is folynak az államfő és a kormány között. Ilyen például az országos ügyész státusza. Adam Bodnar igazságügyi miniszter egyben legfőbb ügyész azzal az indoklással váltotta le Dariusz Barski országos ügyészt, hogy a korábban nyugállományba helyezett jogászt elődje szabálytalanul reaktiválta. Duda szerint ezt nem felel meg a tényállásnak, s Barskit - egy korábbi jogszabály értelmében – csak az ő engedélyével lehet meneszteni. Ugyanilyen hatalmi/jogi vita dúl az állami tulajdonú médiavállalatok ügyében. Duda azt állítja, hogy Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter törvénysértő módon helyezte csődállapotba a médiacégeket. A miniszter döntését azzal indokolta, hogy az elnök vétója miatt a közmédia nem jut plusz finanszírozáshoz. (Sienkiewicz ellen a PiS bizalmatlansági indítványt nyújtott be, de az ellenzéknek nem sikerült ehhez elég támogatót szereznie.)
A lengyel politikai színpadon most két dráma zajlik. Az ellenzékbe szorult PiS látványpolitizálást kezdeményezett, képviselői gyakran tüntetnek a szejmben, időnként utcai felvonulásokat is rendeznek. Az államfő hozzájuk csatlakozva a „jogállamiság terrorjával” vádolja Tusk kormányát. Vannak a háttérben próbálkozások is a párbeszédre. A kormánykoalíció konzultációt javasol az ellenzéknek és az államfőnek az alkotmánymódosításról. Ennek célja az igazságügyi rendszer jogállami állapotának helyreállítása lehetne, elsősorban az alkotmánybíróságot illetően akarnak megállapodást. Az elnök tárgyalna az állami média irányításának rendezéséről – ez is kompromisszumokat követel. Hétfőn Duda Tuskkal tárgyalt, de csak abban értettek egyet, hogy az alapvető belpolitikai ügyekben ellentétes az álláspontjuk. Nyilván vannak lehetőségek a kölcsönös gesztusokra, a kormány például kiengedhetné a börtönből a két jobboldali politikust.
Eközben tart a huzavona a költségvetés körül. Még mindig fennáll a lehetőség, hogy Duda elnök feloszlatja a törvényhozást, amennyiben az nem képes elfogadni a büdzsét. Ezt a legtöbb elemző nem tartja valószínűnek, ugyanis a lépésnek a jobboldal számára kedvezőtlen következményei lehetnek, s a társadalom még inkább elfordulna Jaroslaw Kaczynski pártjától és politikájától.
