ellenzék;polgármester;önkormányzati választás;2024;

Botka László Szegeden újraindul, és ahogy 2002 óta mindig, ezúttal is jó esélyei vannak

- A nagyvárosi ellenzéki polgármesterek többsége készül az újrázásra, ismét harcba szállna a 2019-es győzelme után

Ismét harcba szállna azoknak az ellenzéki polgármestereknek a többsége, akik 2019-ben győztek a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban – derült ki körkérdésünkből.

A 2019-es önkormányzati választásokon – Budapestet nem számítva – a 44, 25 ezer fősnél nagyobb városban nyertes 22 ellenzéki polgármester szinte kivétel nélkül újra megméretné magát a júniusi helyhatósági voksoláson – derült ki lapunk körkérdéséből. Három érintett polgármester nem válaszolt, néhányan később jelentik be döntésüket, s csak Gyöngyös vezetője jelezte azt, hogy kiszáll a versenyből. Az újrázók közül sokuknak nehezebb dolguk lesz, hiszen míg öt éve az ellenzéki szövetség egyetlen jelöltjeként mérették meg magukat a kormánypárti riválissal szemben, addig az idén sok helyen bizonyosan nem lesz teljes összefogás, sőt, akár több ellenzéki jelölt közül kell választania a szavazóknak.

Az előzetesen vártnál jobban szerepeltek az ellenzéki összefogás polgármester-jelöltjei a 2019-es önkormányzati választásokon: az akkor 23 megyei jogú városból – azóta Esztergom és Baja is megkapta a titulust – 11-ben, míg a 21, 25 ezer fősnél népesebb városban szintén 11-ben nem kormánypárti városvezetőt választottak a helyiek. Vagyis a hazai nagyvárosok felében ellenzéki – illetve Cegléden független – polgármester ülhetett a városvezetői székbe. (Emellett Szolnokon, Nagykanizsán és Szekszárdon ugyan kormánypárti polgármester győzött, ám a közgyűlésben az ellenzék szerzett többséget.)

Mindez kiindulás pozíciónak kiváló lenne, ám az elmúlt öt évet néhány településen – például Tatabányán vagy Egerben – megszenvedte az ellenzéki összefogás, felbomlott a szövetség, sőt, a hevesi vármegyeszékhelyen kifejezetten megromlott a viszony a korábban együttműködő pártok között. 

Ennek ellenére a nem kormánypárti városvezetők többsége az újraindulását tervezi, és jelen állás szerint kétharmaduk számíthat az újrázásra.

A megyei jogú városok közül Érden, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Szombathelyen és Baján kifejezetten jó esélyekkel várhatja a voksolást az aktuális ellenzéki városvezető. Érden Csőzik László – aki hivatalosan még nem jelentette be újraindulását, de lapunknak már megerősítette, folytatná a munkát – legutóbb több mint 9 százalékkal verte fideszes ellenfelét, s most is jók az esélyei, noha még nem dőlt el, hogy függetlenként, az ellenzéki pártok közös jelöltjeként vagy a pártokat és civileket is magába foglaló szervezet színeiben indul újra. Miskolcon a 2019-ben 14 százalékkal nyerő Veres Pál már tavaly február elején jelezte, ismét csatasorba áll, eddig a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum biztosították a támogatásukról. jelentette be, hogy támogatják őt a helyhatósági választáson. Pécsen az öt éve 12 százalékos különbséggel diadalmaskodó Péterffy Attila is megtartaná posztját, ám még nem tudni, mely formációk állnak be mögé. A legvadabb fideszes időkben is bevehetetlen ellenzéki bástyának számító Salgótarjánban pedig Fekete Zsolt bizakodhat. Ahogyan a Szegedet 2002 óta folyamatosan megnyerő Botka László is. Szintén jók az esélyei Szombathelyen a ’19-ben 399 szavazattal nyerő Nemény Andrásnak, akiről tavaly április óta tudni lehet, újraindul, ráadásul az Éljen Szombathely szövetséget ugyanazok a szervezetek alkotják, mint legutóbb, tehát a mögötte álló csapat sem sínylette meg az elmúlt fél évtizedet. Érdekes helyzetbe került az elmúlt év végén Nyirati Klára: a bajai exmomentumos polgármester asszony összeveszett pártjával, melyből ki is lépett. A Momentum még áprilisban, a szakítás előtt biztosította támogatja újraindulását, s ugyanakkor az MSZP is beállt mögé. Nyerési esélyeit azonban vélhetően mindez nem befolyásolja, főként, hogy valószínűsíthetően a DK is besorol mögé.

Nehezebb helyzetből kell kampányolnia majd Pintér Tamásnak, mert Dunaújvárosnak többször is keresztbe tett a kormány az elmúlt ciklusban, jelezve, kormánypárti vezetéssel előrébb tartana a település. Pintér és az őt támogató Rajta, Dunaújváros! Egyesület persze reménykedik, s egyáltalán nem biztos, hogy alaptalanul.

Lapunk információja szerint Mirkóczki Ádám is bizakodik Egerben, más kérdés, hogy az egykor jobbikos polgármester az elmúlt évek alatt csúnyán összeveszett a mögötte álló ellenzéki frakcióval, melyből ki is lépett, közölve, „nem tekinti magát az ellenzék részének”. 

Nem meglepő, hogy a Momentum már be is jelentette, saját jelöltet indít, s nem teljesen váratlan más ellenzéki polgármester-aspiráns felbukkanása sem. Tavaly június óta lehet tudni, Márki-Zay Péter a 2018-as időközi, illetve a 2019-es hagyományos voksolás után harmadszor is bevenné Hódmezővásárhelyt, kérdés, 2022-es miniszterelnök-jelöltsége mennyire viselte meg helyben ellenzéki támogatóit. Tatabánya polgármestere, Szűcsné Posztovics Ilona nem reagált megkeresésünkre, így nem tudni, csatasorba áll-e ismét. Annyi azonban bizonyos, nehéz elképzelni, hogy teljesen összezár mögötte az ellenzék, hiszen a közgyűlésben az eredendően mögötte álló frakció három részre szakadt.

Megküzd kilencedik ciklusáért Gémesi György

A 25 ezresnél nagyobb, 11 nem megyei jogú város közül hétben tűnik igencsak biztatónak a nem kormánypárti polgármesterek helyzete, igaz, nem mindenkiről tudni még, valóban megméreti-e magát. Gémesi György viszont már tavaly februárban bejelentette, ismét újrázna Gödöllőn, megválasztása esetén kilencedik ciklusát kezdhetné, s erre minden esélye meg is van. Szintén kilencedszer választhatják meg Budaörsön Wittinghoff Tamást, aki szokása szerint civil szervezet, a Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben indul újra. Ózdon a jobbikos Janiczak Dávid harmadik győzelmére készül, immár függetlenként, az Ózdiakért és Ózdért Egyesület égisze alatt, várhatóan a DK, a Jobbik, az MSZP és a Momentum támogatásával, ami komoly esélyt jelent számára. Szintén okkal bízhat a folytatásban Ajka korábban szocialista polgármestere, a már legutóbb is a Közösen Ajkáért színeiben induló Schwartz Béla, aki 2002 óta folyamatosan nyerni tudott a bakonyi városban.

Jászberényben előbb 2019-ben, majd a tavalyi időközi választáson is nyertes – egykori jobbikos, immáron Közösen Jászberényért Egyesület jelöltjeként induló – Budai Lóránt győzelmére sem lepne meg senkit. Hasonlóképpen bizakodhatna Gyöngyösön Hiesz György is, ám a várost 2002 óta – 2010-14 kivételével – irányító szocialista polgármester az idén már nem áll csatasorba.

Egyelőre nem tudni, Csáky András mit tervez a választásokra: Cegléden a korábban MDF-es politikus 2019-ben függetlenként ugyan meggyőző, 5 százalékos különbséggel verte fideszes riválisát, ám megkeresésünkre úgy reagált: a későbbiek folyamán sajtótájékoztatón jelenti be jövőbeni elképzeléseit. Vácon sem egyértelmű még, Matkovich Ilona ismét megméretheti-e magát: a polgármester asszony úgy tájékoztatta lapunkat, zajlanak a tárgyalások, hogy ismét ő legyen a jelölt, s mögötte megfelelő csapat álljon össze. Szigetszentmiklós, Szentendre és Szentes ellenzéki polgármesterei nem reagáltak megkeresésünkre.

Az ígért üvegpalotának nyoma sincs, ahogyan a pénznek sem.