;

korrupció;ügyészség;Országos Roma Önkormányzat;Agócs János;

Agócs János

- Évekkel súlyosabb büntetést kért a volt ORÖ-elnökre az ügyészség

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség középmértéket célzó büntetés kiszabását kezdeményezte, ez ebben az ügyben hét év.

Az elsőfokú ítélettel kiszabott büntetés súlyosítását kezdeményezte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban előterjesztett másodfokú indítványával Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke ügyében – derül ki az ügyészség közleményéből.

Az első fokon négy év börtönre ítélt Agócs János 2019 és 2023 között volt az ÖRO elnöke. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője a 24.hu megkeresésére elmondta, hogy az ügyészség középmértéket célzó büntetést kért a férfire, ez ebben az ügyben hét év.

Az ügyészség közleménye felidézi, hogy az ORÖ volt elnökével szemben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség 2023 februárjában emelt vádat 2 rendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletével bűnösnek mondta ki korrupciós bűncselekményekben és halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre, 260 ezer forint pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás szerint az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnöke

2022. tavaszán elhatározta, hogy lemondana tisztségéről, azonban az elnöki beosztását áruba bocsátotta.

2022. augusztusában az ORÖ budapesti székházában a nemzetiségi önkormányzat taggyűlésének egyik tagját azzal az ajánlattal kereste meg, hogy amennyiben fizet neki 30 millió forint készpénzt, lemond elnöki tisztségéről és elősegíti, hogy képviselőtársát válasszák meg utódjául. A nemzetiségi képviselő elutasította a vádlott ajánlatát. Ő azonban nem tett le korrupciós szándékáról, ezért 2022. augusztus 11-én egy másik közgyűlési tagot is megkeresett és neki is felajánlotta, hogy 30 millió forint ellenében lemond és segítséget nyújt abban, hogy új elnökké válasszák képviselőtársát. A készpénz átvételét két részletben kívánta véghez vinni. Az ajánlatot a nemzetiségi képviselőtársa látszólag elfogadta, majd értesítette a nyomozó ügyészséget. Ezt követően a pénz átadása közben elfogták a vádlottat.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész magasabb tartamú szabadságvesztés, felemelt összegű pénzbüntetés és hosszabb időtartamú mellékbüntetés kiszabásáért, míg a vádlott és védője enyhítés céljából fellebbezett.

Elvégre mi mással is harcolhat egy nemzeti, szuverén kormány a sötétben bujkáló woke-háttérhatalom ellen, mint egy Amerikát majmoló rendezvénnyel?