„A lehető leghatározottabban elítéljük, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakétákat exportál Oroszországnak, valamint azt, hogy az a rakétákat Ukrajna ellen 2023. december 30-án és 2024. január 2-án bevetette. Ezek a fegyverek növelik az ukrán nép szenvedését, támogatják Oroszország támadó háborúját, és aláássák a globális fegyverzet-ellenőrzési rendszert” - ez az állásfoglalás jelent meg az amerikai külügyminisztérium honlapján, amelyet 48 ország, valamint Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője írtak alá.
A közleményben azt írták, az aláíró országok kormányai együtt állnak és határozottan ellenzik az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyverszállítást, az együttműködés biztonsági következményei Európában, a Koreai-félszigeten, az egész indo-csendes-óceáni térségben és szerte a világon aggodalomra adnak okot. A ballisztikus rakéták bármely más fegyverrel és kapcsolódó anyaggal együtt történő szállítása kirívóan megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, amelyeket korábban Oroszország is megszavazott.
A nyilatkozatot a világ minden tájáról számos ország támogatta, köztük a komplett Európai Unió is, két kivétellel: Szlovákia, és az állítása szerint elszánt békepárti Magyarország ugyanis nem tartotta fontosnak aláírni a dokumentumot.
Az aláírók felszólították Moszkvát és Phenjant, hogy tartsák be az ENSZ BT határozatait, és hagyjanak fel azok megszegésével. Ígéretük szerint figyelemmel kísérik, hogy Oroszország mit nyújt a támogatásért cserébe Észak-Koreának, s felkérték az ENSZ valamennyi tagját, hogy csatlakozzanak a nyilatkozathoz. Végezetül felszólították Észak-Koreát, hogy térjen vissza a diplomácia eszközéhez, amely „az egyetlen út a Koreai-félsziget tartós békéjéhez”.
