– A blokád miatt gyakran kénytelenek vagyunk igen távoli országokból beszerezni a szükséges reagenseket és alapanyagokat, amelyek az Egyesült Államokból származnak – mondta Belinda Sánchez Ramirez. – Ez késedelmet okoz, és húsz százalékkal is emelheti az árat. Nem vásárolhatunk legalább tíz százalékban észak-amerikai alkatrészeket tartalmazó kutatási és gyártási berendezéseket sem. A szabadalmak és tudományos publikációk meghirdetése és publikációja szintén akadozik, mert az amerikai és más, az amerikaiak által sakkban tartott bankok nem fogadják el a kubai bankoktól érkező átutalásokat. A szabadalmak kifizetésének elmulasztása közvetlen következményeként az adott területen elveszítjük a szabadalmat, ami azt jelenti, hogy lemásolhatják őket, tehát elveszíthetjük a piacainkat. Ez a publikáció visszavonásával is járhat, ráadásul a szerzőket eltiltják attól, hogy ott újra publikáljanak, Ezzel ki kellene dobnunk az emberi egészséget célzó többéves kutatásokat. Csak az én intézményemben jelenleg 24 publikáció esetében vagyunk elmaradásban a rák immunterápiája területén, közülük néhány már több mint négy éve. Az amerikai és más vállalatok kockázati megítélése a Kubával való üzleteléssel kapcsolatban folyamatosan növekszik. Ez hat a kiváló minőségű kubai biotechnológiai termékek exportjára, amelyek emberek millióinak egészségi problémáit enyhíthetnék a világon, beleértve az USA-t is. Pedig Kubának olyan egyedülálló termékei vannak, mint a CIMAvax-EGF tüdőrák elleni vakcina, vagy a Heberprot-P, a cukorbetegség okozta érszűkületes lábak kezelésére készített gyógyszer. Ezek kizárólag azért nem jutnak el azokhoz, akiknek ma szükségük lenne rájuk, mert kubai eredetűek – mondta Belinda Sánchez Ramirez.
A kutató arról is beszélt, hogy a Kubába való utazási tilalom miatt csökken azok száma, akik kubai egészségügyi szolgáltatásokat kaphatnak.
De az embargó miatt kubai tudósoktól is megtagadják a vízumot az USA-ba, így nem tudtak részt venni olyan rendezvényeken, mint például az ASCO Meeting, a legfontosabb nemzetközi rákkongresszus. Ez a tilalom az amerikai tudósokat is érinti: gyakran ők sem tudnak részt venni kubai konferenciákon.
Belinda Sanchez Ramirez tanúvallomásában külön hangsúlyt adott annak, hogy a kubai tudósok elszigeteltsége a halálos következményekkel járó Covid-járvány idején tovább növekedett. Kuba pedig elkezdte a saját útját járni.
– 2020-ban már érett biotechnológiánk volt több mint harmincéves tapasztalattal a vakcinák előállításában, valamint felkészült humán potenciállal – mondta. – Így, annak ellenére, hogy Kuba nem tudott időben hozzájutni a kutatási szakaszban szükséges összes reagenshez, a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagokhoz, képesek voltunk három vakcinát és két vakcinajelöltet kifejleszteni a Covid-19 ellen. Ez lehetővé tette a teljes felnőtt lakosság és minden gyermek védelmét kétéves kortól. Sokat segített az emberek szolidaritása is. Természetesen, a blokád nélkül hamarabb elértük volna a célt, több életet menthettünk volna meg – tette hozzá.
Itt érdemes felidézni a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Központja által végzett mérések egyes adatait. A Magyarországénál lényegesen nagyobb lakosságú Kubában (több mint tizenkétmillióan vannak) a hazai 2,2 millióval szemben csak 1,1 millió regisztrált Covid-megbetegedés volt 8530 halálesettel. Magyarországon ugyanez a szám: 48762 halott. Kubában a lakosság 94,73 százalékát oltották be, nálunk 66,47 százalékát.
A tárgyalás után beszélgetésre kértem Belindát. – Gondolom, gyorsan el kellett dönteniük, hogy saját oltóanyagot készítenek – kezdtem a beszélgetést.
– Igen… Első emlékem a Covid-19-ről, amikor Kubába is megérkezett a fertőzés, a határtalan ijedtség. Egyszerre kellett átélniük a betegség gyors terjedését és az elszigeteltséget. A blokádot ugyanis a járvány idején sem korlátozták. De voltak képzett szakembereink, volt technológiánk… ugyanakkor nagyon szűkösek voltak az erőforrásaink. Néhány szükséges anyag a kelleténél nyolc hónappal később érkezett meg Kubába, amikor a vakcinák a klinikai vizsgálatok első fázisához már készen álltak. Látnunk kellett, ha a teljes kubai lakosságot be akarjuk oltani, de más országok vakcináira várunk, akkor túl sok lesz a bizonytalanság. Heti rendszerességgel szerveztünk egyeztetéseket társintézményekkel, több projektet is kidolgoztunk. Végül az ország elnökével, Miguel Díaz-Canellel való egyeztetésünk után született meg a gyártásra vonatkozó döntés. Bíztunk munkacsoportunk professzionalizmusában. Hónapokig nem aludtunk, gyötrődtünk és dolgoztunk. Több százan voltunk, az elismerés sokakat megillet. Elsőként a Soberana-projekt vezetői kapták meg a védőoltást. Nem éreztünk félelmet.
– A világjárvánnyal érkező világpánik első időszakában Kubával kapcsolatban sok nyomasztó hírt lehetett olvasni az interneten – vetettem közbe.
– Az álhírekre a tömeges oltások eredménye adta meg a feleletet – mondta Belinda. – Adatokkal és tudományos bizonyítékokkal válaszoltunk. Nem hagytuk magunkat provokálni. Az idő és a vakcinák sikere bebizonyította, hogy jó utat választottunk. Kuba volt az első ország a világon, amely beoltotta gyakorlatilag a teljes lakosságot a Covid-19 ellen. A Soberana-vakcinákról egyébként tizenhárom publikáció jelent meg tekintélyes tudományos folyóiratokban, és ezekből is kitűnik, hogy a kubai vakcinák biztonságos platformokon alapulnak.
Belinda Sánchez Ramirezt életútjáról is kérdeztem. Elmondta: azt tervezte, hogy tanár lesz, majd mégis a biokémia felé fordult. Egyetemi évei alatt már bekapcsolódott a Génmérnöki és Biotechnológiai Központ kutatásaiba, ott készítette a diplomamunkáját. Innen már kellő szakmai munícióval került a Molekuláris Immunológiai Központba, majd 1991-ben, az akkor létrejött Országos Onkológiai és Sugárbiológiai Intézetbe. Ott a rákkutatás és az oltások témája felkeltették a figyelmét.
A közelmúltban egy különös bírósági tárgyaláson vettem részt Brüsszelben, az Európai Parlament Antall Józsefről elnevezett termében. A per különössége abból adódott, hogy a bíróságnak – joghatósága nem lévén – csupán az igazság kimondása volt a feladata a Kubát több mint hatvan éve sújtó gazdasági blokáddal kapcsolatban, illetve az, hogy szélesebb körben megismertesse az ENSZ-közgyűlés tavaly november másodikán tartott szavazásának eredményét: 190 országból 187 az Egyesült Államok által Kuba ellen 1960-ban bevezetett gazdasági és kereskedelmi embargó ellen szavazott, míg kettő − az USA és Izrael − a szankciók fenntartása mellett voksolt, Ukrajna pedig tartózkodott. Az embargó ellen szavaztak az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország. A különös bíróság bíráit, valamint az ügyészeket és a tanúkat az európai, karibi és latin-amerikai neves jogászok, tudósok, civil közéleti személyiségek és hivatásos politikusok közül választották ki a per szervezői, baloldali aktivisták, illetve a termet is biztosító Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal európai parlamenti frakció tagjai. Rizsporos parókák, talárok és más bírósági kellékek nélkül zajlott a tárgyalás. Hiteles és szomorú beszámolókat hallhatott a telt házas terem nemzetközi közönsége.
Talán a legérdekesebb előadást a kubai Belinda Sánchez Ramirez biokémikus, a havannai Molekuláris Immunológiai Központ (CIM) igazgatója tartotta. Tanúvallomásából kiderült: százezrek életét mentette meg, miután munkatársaival – a szankciók ellenére – két Covid-19 elleni vakcinát fejlesztett ki. Latin szokás szerint hangzatos nevűeket, a Soberania de Cuba (Kubai Függetlenség) I-et és II-t.
Belinda Sánchez Ramirez azon kubai tudósok nevében szólalt fel a tárgyaláson, akik a tudomány és a gyógyszergyártás területén szenvedték el az országukkal szembeni amerikai gazdasági blokád hatását. Elmondta: több mint harminc éve dolgozik a Molekuláris Immunológiai Központban, a rákos betegek kezelésére szolgáló innovatív gyógyszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó intézményben. A BioCubaFarma üzleti csoporthoz tartoznak, amely harminchárom biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatot tömörít, csúcstechnológiás gyógyszereket, berendezéseket és szolgáltatásokat – köztük exportképes termékeket – állítanak elő.
– Fontos mozzanat volt – emlékezett Belinda –, hogy Fidel egy nap meglátogatta az intézetet és rákérdezett a terveinkre, majd azt mondta: ez a csoport többet érdemel ennél.
Akkor született meg a döntés, hogy létrehozzuk a mostani központot. Kutatásaink jelentős hányada a rákbetegséggel kapcsolatos. A rák, mint krónikus betegség kezelhető, de nem mindig gyógyítható. Az általam irányított területen számos kutatási projekt folyik, de nem mindegyik lesz sikeres. Ám vannak jelentős eredmények. Például egyik szabadalmaztatott vezető termékünk egy monoklonális antitest, amely bizonyos típusú daganatokban felismer egy olyan molekulát, amely szorosan összefügg a tumor növekedésével. Ez a termék az évek alatt számos klinikai vizsgálaton ment át, és több mint harminc országban regisztrálták. Ma Kubában ötféle rák kezelésére használják – biztonságos, és csak enyhén toxikus. Vannak más, hasonló célú termékek a világon, de azok toxicitása magas. Mindezeken kívül a nem kissejtes tüdőrák kezelésére is gyártunk vakcinákat. És itt van egy kivételes dolog: a bejegyzett CIMAvax-EGF nevű vakcina a Roswell Park Intézettel folytatott üzleti kapcsolat alapja volt, így született meg az első, Marielben található kubai-amerikai vegyesvállalat.
Ez talán még rímelhet is arra a gondolatra, amit Belinda a beszélgetésünk során fejtegetett: oly sok rátermett ember keresi a világon a megoldást a rákbetegségre, együttműködve sikeresebbek lehetnénk.
