Politikai értelemben mozgalmasnak ígérkezik az idei év, hisz 2024-ben Európa Parlamenti (EP) és önkormányzati választást is rendeznek. Gyakran elhangzik – kezdte Mikecz Dániel politológus –, hogy az EP-választás az ellenzék számára valós képet nyújthat az egyes pártok társadalmi támogatottságáról, amely a későbbiekben valóban lényeges az ellenzéki oldal széttöredezettségének csökkentése szempontjából. Ez azonban az egyes pártoknak, elsősorban a Demokratikus Koalíciónak fontos, az ellenzéki választókat – a magszavazókon kívül – önmagában nem motiválja a részvételre.
Ha a külön induló pártok nem fogalmaznak meg más tétet azon kívül, hogy kik az erősek az ellenzéken belül, akkor az országgyűlési választáshoz hasonlóan nagy lehet a különbség a Fidesz és az ellenzék szavazatai között – állapította meg Mikecz Dániel. Arányosan jobban szerepelhetnek a 2022-es összefogáson kívüli ellenzéki pártok, mint a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
Kérdésünkre, számítani lehet-e arra, hogy a Fidesz még a választások előtt ismét átírja a választójogi szabályokat, a politológus közölte: jelentősebb változtatások kevésbé valószínűek, a listaállítás feltételein módosíthat még a kormány. A választási szabályok megváltoztatása a Fidesz számára is bizonytalanságot jelent. A kormánypárt szemszögéből a fővárosi közgyűlés összetételére vonatkozó változtatások esetében volt a legkisebb a bizonytalanság. A megyei városi szinten már nem belátható, hogy adott változtatás egységesen a Fidesz jelöltjeinek kedvezne. Várhatóan 2019-hez hasonlóan a kormánypárthoz kapcsolható jelöltek közül többen is civil színekben indulnak majd, így a civil szervezetek jelöltállításának korlátozása sem csak a helyben összefogó ellenzéket érintené.
A választásokhoz közeledve növekedhetnek a konfliktusok a Momentum és a DK között – vélekedett Mikecz Dániel. Helyi szinten azonban egymásra vannak utalva az ellenzéki politikusok, keresik az együttműködés lehetőségét, még akkor is, ha szembe kell menniük a pártközponttal.
Donáth Anna: Kimondtam azt, amit mindenki tud, de soha senki nem mondott kiKitört a belviszály a Momentumban, az ellenzéki párt elveszítette az egyetlen vidéki polgármesterétAz idei után 2029-ben lesznek legközelebb önkormányzati választások, három évvel a 2026-os parlamenti választások után. Előfordulhat, hogy olyan önkormányzati ellenzéki vezetők kívánnak akkor újrázni, akiknek a jelenlegi pártjuk akkor már nem is lesz bent az Országgyűlésben – jegyezte meg Mikecz Dániel.
Az ellenzék számára szerinte reális cél, hogy megtartsa jelenlegi pozícióit, de – tette hozzá – 2019-hez képest több helyen is gyengült az ellenzék a 2022-es választások során: külső pesti kerületekben, így a XVIII. és a XIX. kerületben, de az I. kerületben is, valamint olyan megyei jogú városokban, mint például Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Salgótarján.
Az önkormányzati választásokon azonban más szempontokat vehetnek figyelembe a választók, mint az országgyűlésin. A helyi ellenzék valószínűleg lokálpatrióta, személyes kampányt fog folytatni, meg akarja magát különböztetni a pártközpontoktól. Mikecz Dániel úgy látja, a hivatalban lévő ellenzékieknek ez segíthet, új pozíciók megszerzésére viszont az ellenzéki összefogás felhajtóereje nélkül kevesebb esély van.
Forró téma a Budapest-bérlet mostani formájának megszüntetéséről zajló vita. A politológus szerint nehezen eladható, hogy Karácsony Gergelyék szeretnének dupla bérletet vetetni a HÉV-vel utazókkal, és nem az egyébként a magát korábban vidéki politikusként jellemző Lázár János miniszter. Az ügy inkább megnehezíti a márciusban megnevezendő fideszes főpolgármester-jelölt dolgát, valamint kiélezheti a versenyt Csepelen a hivatalban lévő, korábban kormánypárti polgármester és ellenzéki kihívója között. Nagyobb településeken kevésbé függnek a választók egzisztenciálisan az államtól, így kevésbé működhet az az üzenet, hogy egy kormánypárti önkormányzati vezető több forrást tud szerezni – állította Mikecz Dániel.
Somogyi Zoltán szociológus, politikai elemző, a Political Capital társalapítója arra hívta fel a figyelmet: nem hasonlítható egymáshoz az önkormányzati és az EP-választás, mert teljesen másról és más rendszerben döntenek a választók. Az EP-választásnak elsősorban az Európai Parlament és az Európai Unió szempontjából van tétje. Várhatóan erősödik majd a szélsőjobb, de az Identitás és Demokrácia (ID) és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója így sem lesz döntő politika tényező az EP-ben. Az EU politikai irányvonalát alapjaiban nem fogja felforgatni az EP-választás.
Itthon a Fidesz szempontjából kérdés, hogy releváns tényezővé válhat-e bármelyik frakcióban – folytatta Somogyi Zoltán. Hiszen a Európai Néppártból (EPP) való távozás óta a Fidesznek nincs európai szinten politikai otthona, így befolyása sem. Ezt alapvetően egy ID- vagy ECR-tagság sem változtatná meg, ráadásul mindkét frakció esetében kérdéses, hogy az oda tartozó pártok igazából akarják-e a Fidesz tagságát. Magyarország érdekérvényesítését tekintve egyértelműen hátrányos, hogy a magyar kormánypárt kiszorult a legnagyobb pártcsaládból.
Giorgia Meloni is csak akkor látná szívesen Orbán Viktort az európai szélsőjobboldaliak között, ha felhagy a Putyin-párti politikájávalAz ellenzéki pártok esetében az EP-választás tétje az, hogy ki tudja átlépni a bejutási küszöböt a tisztán listás rendszerben. Ezt az ellenzéki pártok egyfajta helyosztónak tekintik az egymással való rivalizálásban. A politikai elemző emlékeztetett arra, ők maguk döntöttek úgy, hogy számukra ez lesz az EP-választás tétje. Ezzel azonban le is mondtak a Fidesz legyőzésének együttes lehetőségéről: nem a kormánypárttal, hanem egymással versenyeznek.
Az önkormányzati választáson elsősorban Budapesten és a megyei jogú városokban van politikai tét – jelentette ki Somogyi Zoltán. Kérdés, a nem kormánypárti erők meg tudják-e tartani a 10 megyei jogú város és Budapest 2019-ben megszerzett vezetését. Ha igen, vagy még bővíteni is sikerül a kormányzott települések körét, akkor ez ellenzéki győzelemként fog hatni. Ha nem, akkor ellenzéki vereségként. Kulcsszereplő a főpolgármester, mint a legtöbb választó által közvetlenül megválasztott politikai tisztségviselő megválasztása. A fő kérdés, hogy Karácsony Gergely meg tudja-e tartani posztját.
Nincs olyan, hogy ellenzék. Ellenzéki pártok vannak, amelyek egymással rivalizálnak, a külön indulás is erről szól. A Fidesz hatalmi pozícióját jelenleg ez a versengés egyáltalán nem fenyegeti – összegezte véleményét Somogyi Zoltán.
A Fidesz bármikor változtathat a választási szabályokon, ezt mutatja a decemberi módosítás is. Ahogyan azt a Political Capital korábbi elemzése rögzítette:
vélhetően most azt méri a kormánypárt, hogy képtelen Budapestet visszaszerezni, Karácsony Gergelyt jó eséllyel újraválasztják. Ezért azon gondolkodik, hogyan lehetne megbontani mögötte a többséget.
A Fidesz kezére játszik, hogy az ellenzéki oldal most nem zár úgy össze, mint 2019-ben, miközben erősebb lett a MKKP, és a Mi Hazánk számára sem lehetetlen az öt százalék megszerzése.
Megszavazták a választási törvény módosítását, Budapest visszatér a 2014 előtti helyzethezHa maradt volna a hatályos rendszer, ezek a mozgások Somogyi Zoltán szerint kevés helyen zavarnának be a kerületi polgármesteri győzelmekbe, ami a fővárosi közgyűlési erőviszonyokat is meghatározta. A listás választási rendszer viszont arra bátorítja az összes komolyan vehető pártot, hogy önálló listán induljon. Ezzel egyrészt azt lehet elérni, hogy rengeteg az ötszázalékos küszöb alatt teljesítő pártra adott szavazat kárba vész, másrészt a kutyapárt súlyát is meg lehet emelni a közgyűlésben. Akár olyan törékeny helyzet is előállhat, hogy kellenek az ő szavazataik a város működtetéséhez. Ha pedig a Mi Hazánk is megugraná az öt százalékot, az legalább egy mandátumot eredményezhetne.
A felaprózottság miatt a konfliktusok növekedhetnek az ellenzéki oldalon – nyilatkozta Somogyi Zoltán. Az ellenzéki szereplők reális célja a 2019-es eredmények megtartása lehet, de erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e: annak ellenére, hogy a Fidesz támogatottsága is csökkent, főleg Budapesten.
Az, hogy nem ismert a Fidesz főpolgármester-jelöltje, azt jelenti: az ellenzéki pártok nem tudják kire készüljenek, és az ellenzéki jelöltek nem vele szemben határozzák meg magukat, hanem mind Karácsony Gergely kihívói. A Fidesz ezzel még tovább növeli az ellenzéken belüli rivalizálást – hangsúlyozta Somogyi Zoltán. Nem valószínű azonban az a sokszor hallható feltételezés – figyelmeztetett –, hogy a Fidesz lemondott volna Budapestről. Ez ugyanis egyáltalán nem jellemző a kormánypártra, amely minden tisztségért erősen küzd majd.
A Budapest-bérlet ügye jól illeszkedik abba a sorba, ahogy a kormány minden lehetséges téren gáncsolja a fővárost, és elvonja a forrásait. A kormány ezt lényegében nyíltan teszi, de közben a fővárosi vezetést is hibáztatja. A cél, hogy minél rosszabb legyen a főváros és a budapestiek helyzete, a Fidesz jelöltje pedig megmentőként léphessen fel, megígérve, hogy ő mindent rendezni tud a kormánnyal. Somogyi Zoltán szerint azonban a 2019-es tapasztalatok alapján ez nem biztos, hogy bejön.
Fenyeget a számvevőszéki büntetés
Az ellenzék pártokra újabb, milliárdos nagyságrendű büntetést készül kiszabni az Állami Számvevőszék. Mennyire fenyeget a veszély, hogy még a választások előtt anyagilag ellehetetlenítik az ellenzéket? Mikecz Dániel felidézte, hogy a Jobbik esetében is 2018 elején, három hónappal az országgyűlési választások előtt érkezett meg a büntetés. Most az ÁSZ az adóhatóság további vizsgálatára vár: minden esély megvan arra, hogy júniusig eredményre jut a NAV vizsgálata is, tehát érkezik az ÁSZ büntetés. Somogyi Zoltán azzal kalkulál, hogy az ÁSZ teljesen ellehetetleníteni nem fogja az ellenzéki pártokat (ez nem érdeke a kormánypártoknak), de a pénzbüntetés bizonyosan erősen korlátozza majd az ellenzéki pártok kampányköltéseit.
