A külföldről érkező énekeseket a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséri a koncertszerű opera-előadáson. A spanyol családból származó francia romantikus zeneszerző nevét hazáján kívül leginkább Spanyol szimfóniája tette ismertté, a franciák számára azonban az Ys királya (eredeti címén Le roi d’Ys) a legismertebb tőle. A háromfelvonásos operát 1875-ben fejezte be Lalo, de igazán nagy sikert az átdolgozott verzió 1888-as párizsi, Théâtre du Châtelet-beli bemutatója hozta, a műből ezt megelőzően csak részletek hangoztak el közönség előtt. A premier után egy évvel az Ys királya már a századik előadásnál járt.
Az opera története egy breton legendát vesz alapul. A zeneszerző a téma iránti érdeklődése állítólag breton származású feleségétől, Julie de Maligny mezzoszoprán énekesnőtől ered, Margared szerepét eredetileg neki írta Lalo.
A Bretagne vidékéről származó történet, Ys városának legendája több verzióban ismert: Ys elsüllyedt a tengerben, bár területét gátak védték, árulás miatt valaki kinyitotta a zsilipet, és a tenger elpusztította a várost.
Később ékelődhetett a legendába a megmentő, az önmagát a városért feláldozó lány, nőalak motívuma. Lalo operájában a két királylány, Margared és Rozenn ugyanabba a férfiba, Mylióba szerelmes, ám az a fiatalabbat, Rozennt szereti. Ys királya egy békeszerződés részeként Margaredet odaígéri Karnac hercegnek, a város egykori ellenségének. Margared szerelme miatt megtagadja a házasságot, mire Karnac bosszúval fenyegetőzik. A nővér végül szövetkezik vele, miután megtudja, hogy Ys királya áldását adta Mylio és Rozenn frigyére, revansként odaadja Kranacnak a város zsilipjeinek kulcsait. Margared a húga esküvőjén megtörik, és bevallja tettét, ám ekkor már késő, a várost elöntik a hullámok. Margared, akit lelkiismeret-furdalás gyötör, közli szeretteivel, hogy a tenger áldozatot követel, és egy magas szikláról a vízbe veti magát. Halála után megjelenik Szent Corentin, és lecsendesíti a hullámokat, Ys megmenekül.
Az Ys királya dallamvilága Wagnert juttatja eszünkbe, mindeközben Gounod és Debussy hatása is érződik az operán. A Müpában látható, a Palazzetto Bru Zane-nal együttműködésben megvalósuló produkcióban az amerikai Kate Aldrich adja Margaredet, a holland Judith van Wanroij lesz Rozann. A férfi vokalisták mind franciák: Cyrille Dubois tenor Mylio, Jérôme Boutillier bariton pedig Karnac lesz, Nicolas Courjal basszista a címszereplő királyt formálja meg.
INFÓ
Az Ys királya január 11-én látható a Müpában, a koncertszerű opera-előadás három felvonásban, egy szünettel megy. Vezényel: Vashegyi György.
