;

vállalkozások;kötelező tagság;Nemzeti Agrárgazdasági Kamara;pénzbeszedés;kamarai tagdíjak;

Az agrárium ránthatja ki a recesszió­ból a magyar gazdaságot

- Pénzbehajtóvá tették az agrárkamarát, már attól a cégtől is tagdíjat szednek, amelyik nem dolgozik a mezőgazdaságban

A fideszes parlamenti képviselők alig egy hónapja módosították a kamarai törvényt, így mindenkinek fizetnie kell, aki akár évtizedekkel ezelőtt is, de felvett az agráriumhoz kapcsolódó tevékenységi kört.

Elkezdte felszólítani a cégeket a tagdíjfizetésre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – derült ki  Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő keddi Facebook-posztjából. Egy érintett hívta fel a figyelmet arra, hogy a korábban az egyéb vállalkozói területhez hasonlóan januártól a mezőgazdaságban is kötelező lett a kamarai tagság, s az azzal járó tagdíjbefizetés. – Így sarcolja a rendszer a vállalkozókat – jegyezte meg az ellenzéki politikus csak úgy mellékesen, hogy az „nemzetinek hazudott” agrárkamarai elnök, Győrffy Balázs fideszes parlamenti képviselő.

 Nyilván utóbbi tény nem független attól, hogy az Országgyűlés – szögezte le a fizetésre felszólító levél – december 12-én döntött a kötelező tagságról, s arról, hogy „az agrárgazdasági tevékenységek tevékenységi körbe való bejegyzése az agrárgazdasági tevékenység folytatásának minősül”. Hozzátették, hogy mindez viszont független attól, hogy a tevékenységet a gyakorlatban végzik-e, illetve származik-e abból bevétel.

Hadházy Ákos hozzáfűzte, hogy ugyan, aki ezt kifogásolja, és egyáltalán nem foglalkozik mezőgazdasággal, töröltetheti a korábban felvett TEÁOR számokat, ami sok tízezer forintba kerül, és ha végül nem sikerül a törlés január 15-ig, akkor mindenképpen fizetni kell. A képviselő az agrárkamarát az iparkamarához valódi tevékenységet nem végző szervezetnek tartja, amely csak sarcolja a vállalkozásokat, de semmilyen valós szolgáltatást nem kínálnak nekik.

A Népszava január elején írt arról, hogy az agrárkamara más területen is a pénzre utazik, és behajtókat küld az agrárkamara a vadásztársaságokra, ami miatt viszont jó néhányan bedőlhetnek a gazdálkodók kárai miatt. A NAK annyira elszánt, hogy céget is alapít a pénz bevasalására. Becslések szerint évente 21 milliárd forint vagy még nagyobb kárról lehet szó, amelynek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak.

A foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt is közölte, hogy ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként.