Kihívások sokasága vár az idén Ukrajnára otthon és a nemzetközi politikában egyaránt, s aligha van olyan ember, aki előre megmondhatná, hogyan alakulnak az események – hangsúlyozta szerdán közzétett terjedelmes elemzésének bevezetőjében Milan Lelics, az RBK ukrán hírügynökség politikai hírmagyarázója. Péntek esti üzenetében az ukrán elnök is elsősorban azt fejtegette, hogy ki kell bírni ezt az évet, amely sokban döntő lesz a háború kimenetelét illetően. Volodimir Zelenszkij tisztában van vele, hogy a nyugatról érkező katonai és egyéb segítség létfontosságú az ország honvédő háborújában, de a saját részt is hozzá kell tenniük, hadianyagok és személyi állomány tekintetében egyaránt. Jelenleg már mintegy 300 ezer ember dolgozik az ukrán védelmi komplexumban, és az elnök egy korábbi nyilatkozatában az is elhangzott, hogy nő az ukrán részvétel aránya, öt vállalkozás közül négy már hazai. Ez előremutató, de messze nem elég ahhoz, hogy akár csak gondolni lehetne egy sikeres ellentámadásra. Mi több, az elemzés kitér rá, hogy már vezető ukrán politikusok is nyíltan mondják: a bérek és a nyugdíjak kifizetése is veszélybe kerülhet nyugati anyagi segítség nélkül.
Az pedig mostanában egyre kevesebb. Az ukrán elemző a Kieli Világgazdasági Intézet adataira hivatkozva írja, hogy
tavaly augusztus és október között − az előző év hasonló időszakával összevetve − 87 százalékkal csökkent a támogatás mértéke, s összességében a legkisebb 2022 januárja óta.
Kétségtelen, hogy más nemzetközi konfliktusok is hatással vannak erre, de az amerikai segély körüli bizonytalanság elsősorban az ottani belpolitikai viták következménye, ami pedig az Európai Unió kilátásba helyezett 50 milliárd eurós támogatását illeti, az se a közel-keleti háború, hanem Orbán Viktor magyar vezető makacs ellenállása miatt torpant meg – részletezi a szakember. Ez persze különféle technikákkal áthidalható, Ukrajna megkaphatja a pénzt, de Orbán magatartása kedvezőtlenül befolyásolhatja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését – tette hozzá.
Ukrajna számára a legnagyobb kockázatot az amerikai elnökválasztás jelenti. Donald Trump győzelme azzal járhat, hogy híveinek mai erősen ukránellenes retorikája politikai valósággá válik, és a Kijevet támogató nemzetközi koalíció elveszíti kulcsfontosságú tagját, az Egyesült Államokat. Beszélgetéseire hivatkozva Milan Lelics megállapítja, hogy ugyanakkor vezető ukrán politikusok nem tartanák katasztrófának Trump győzelmét, de az együttműködés nyilván nehezebb volna.
Az elmúlt napokban az ukrán sajtóban mind több szó esett a nyugati fegyverszállításokról. Aggodalommal idézték a New York Times cikkét, miszerint az Egyesült Államok hamarosan nem fogja tudni folytatni a Patriot rakétakomplexum finanszírozását, egy-egy ilyen 2-4 millió dollárba kerül. Az Atlanti Tanács elemzői egy minapi írásukban ugyancsak reális veszélynek tartották, hogy a következő hetekben kimerülhetnek Ukrajna légvédelmi készletei.
Németországban koalíciós vihart kavart, hogy Olaf Scholz kancellár nem hajlandó Taurus rakétákat adni Ukrajnának. A zöldek és a szabad demokraták, de az ellenzékben lévő kereszténydemokraták sem értenek egyet ezzel.
Az RBK ukrán hírügynökség részletesen idéz német politikusokat, miszerint a Taurus szárnyas rakéták átadása már régóta esedékes, és az orosz légitámadások elleni leghatékonyabb védekezés éppen az, ha az ukránok célba vehetik a megszállt kelet-ukrajnai, sőt oroszországi területeket is, ahonnan az oroszok indítják saját rakétáikat. Ez jogos önvédelemnek számít. Az, hogy Kijevnek még nincsenek ilyen eszközei, az Scholz kancellárnak róható fel, mondják. „Nem szabad megijedni a saját bátorságunktól, mert éppen ez az, amit Vlagyimir Putyin orosz diktátor vár” – hangsúlyozta egy szociáldemokrata politikus.
Ukrajna már hónapok óta szeretne hozzájutni az 500 kilométer hatótávolságú Taurus szárnyas rakétákhoz, de az már októberben kiderült, hogy a német kormány egyelőre nem hajlandó kedvező döntést hozni erről. A The Wall Street Journal akkoriban arról írt, hogy Németország nem akar közvetlen konfrontációba keveredni Oroszországgal. Ráadásul a rakéták alkalmazásához saját szakembereket is kell Ukrajnába küldeni. Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig már szeptemberben kijelentette: az, hogy az Egyesült Államok ATACMS rendszereket ad Ukrajnának, még nem jár azzal, hogy Berlin föloldja a Taurusok szállítási tilalmát – emlékeztetnek az ukrán sajtóban.
Sok tehát a bizonytalanság a legfontosabb kérdésekben is. Visszatérve az RBK ukrán hírügynökség elemzésére, Milan Lelics egy jól tájékozott beszélgetőpartnerére hivatkozva „éves kockázati előrejelzését” is azzal zárja, hogy ráadásul Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt legfeljebb 2024 decemberéig képes tervezni. Utána a teljes ismeretlenség.
