A hétfőn magyar idő szerint reggel negyed kilenckor Cape Canaveral-ből egy Vulcan Centaur rakétával felbocsájtott Peregrine 1 (a vándorsólyom, a leggyorsabb állat a Földön) küldetés 50 év után az első NASA kísérlet arra, hogy szondájuk leszálljon a Holdon február 23-án. Bár NASA műszerek is vannak rajta, ez alapvetően kereskedelmi vállalkozás, így nagy a kockázata is, mert magánvállalat eszköze még nem kísérelt meg leszállást semmilyen idegen égitesten. Ha az egységnek sikerül Holdat érnie, az új korszak nyitányát jelenti: ahol a NASA ismét megjelenik. A következő években szondák tucatjai várhatók, hogy leszállnak égi kísérőnkön. A nagyrészük a NASA 2,6 milliárd dollárba kerülő Commercial Lunar Payload Services (CLPS), Kereskedelmi Hold Teherszállítási Szolgálatok projektje keretében fog megjelenni: ennek során a NASA fizeti meg a résztvevő magáncégeket. A cél, hogy felmérjék, milyen források lelhetők fel a Holdon: víz, fémek, ásványok; hosszú távú tartózkodásra alkalmas állomások létesítése céljából, ahonnan később majd a Mars-expedíciók is indulhatnak.
A Peregrine 5 NASA és 15 más eredetű csomagot visz magával, ezek a sugárzásokat fogják mérni, felkutatják a felszíni és a felszín alatti vízjeget, mérik a mágneses mezőt, és vizsgálják az exoszférának nevezett egészen ritka gázréteg változásait. A fedélzeten vannak az első latin-amerikai tudományos eszközök is, amelyek elérik a Holdat: öt kis 12 centiméteres holdjáró, egyik sem nehezebb 60 kilogrammnál; valamint vannak olyan ellentmondásos dolgok is a rakományban, mint egy fizikai érme bitcoinnal „töltve”, 185 872 gyerek üzenete szerte a világról, filmek, emberi hamvak, DHL “monoboxok” regényekkel, fényképekkel és egy kis röggel a Mount Everestről.
A rakétát a United Launch Alliance, ULA (Egyesült Felbocsájtó Szövetség) fejlesztette, fellövés ezért is volt kockázatos, mert ez a típus még nem repült, noha elődeivel a szövetségnek száz százalékos sikere volt.
A csillagászok ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a korlátozások nélküli roham helyrehozhatatlan károkat okozhat a tudomány számára értékes helyszíneken. Veszélybe kerülhetnek a gravitációshullám kutatások, a feketelyuk megfigyelések, a halvány távoli kis világokban az élet jeleinek keresése és más felfedezések.
„A helyzet sürgetővé vált. Most kell cselekednünk, mert amit ma eldöntünk, az határozza meg jövőbeni viselkedésünk alapját”
– mondta Martin Elvis, a Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központjának munkatársa az Observernek. Richard Green, az Arizonai Egyetem csillagásza hozzátette, nem akarják megakadályozni holdbázisok létesítését, de csak maroknyi erre alkalmas hely van, és ezek közül több felmérhetetlenül értékes. Nagyon, nagyon óvatosnak kell lennünk abban, hol építünk állomást, vagy hol nyitunk bányát. „Vannak olyan kráterek a Holdon, amelyekbe évmilliárdok, a Hold keletkezése óta nem ért el a napfény, és rendkívül hidegek, néhány tucat fokkal vannak az abszolút zéró fölött, ezért ezek a helyek rendkívül értékesek a tudomány számára” – magyarázta Richard Green. Ott lehet például olyan infravörös tartományokban dolgozó teleszkópokat elhelyezni, amelyeknek hűtésre van szükségük, ezekkel távoli világok exobolygóit lehet megfigyelni, amiken kialakulhatott élet. Az ottani rendkívüli hidegben a jég nem párolog, ezért a több milliárd éves víz fontos információkat szolgáltathat arról, hogyan érkezett a víz a Holdra vagy a szomszédos Földre, például üstökösök által hordozva. De ez a víz önmagában is rendkívül fontos a hosszabb ideig a Holdon tartózkodó expedíciók számára.
A Hold Földtől távoli oldalán rádióteleszkópokat lehet majd elhelyezni, amelyeket nem zavarnak az innenső oldalán összetalálkozó rádióhullámok: oda lehetne telepíteni egy óriási távcsövet, amivel az univerzum legkorábbi korszakát lehetne vizsgálni, de a NASA Hold körül keringű műholdjai, amelyek a lenti eszközökkel rádiókapcsolatot tartanának, ezt is zavarnák.
Még ebben a hónapban egy munkacsoport, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Szövetség állított fel, Green vezetésével ENSZ tisztviselőkkel fog találkozni, hogy tárgyalásokat kezdjenek arról, hogy megerősítik és módosítják az űrbeli források kiaknázására vonatkozó törvényeket. Az 1967-es Űregyezmény rendelkezik arról, hogy nemzetek önkényesen nem sajátíthatnak ki űrbeli objektumokon területeket, de nem szól semmit a bányászatról és az erőforrások kiaknázásáról.
Weörös Sándor verse is a Holdra kerül
A szondára felkerült a Google Lunar X Prize versenyre készített holdjárójáról ismert magyar Puli Space Technologies cég Téridő Plakettje (Memory of Mankind) is. A magyar zászlóval ellátott alumínium táblán magánemberek és hazai cégek helyezhettek el jegyzeteket, amik egy mikrofilmhez hasonlóan olvashatók le róla - írja az emléktábláról a Puli. A szövegek egyike Bay Zoltán fizikusnak állít emléket, aki munkatársaival 1946-ban elvégezte a magyar Hold-radar kísérletet, amivel kimutatták, hogy a rádióhullámok visszaverődnek az égitestről. Az egyik közösségileg szponzorált jegyzet Weöres Sándor verse a Szembe-fordított tükrök.
