„Sosem volt ilyen tiszta a választás” – ismételgették a belgrádi kormányhoz hű médiumok Aleksandar Vucic elnök szavait. Szerbiában is jól ismerik az alapelvet, ha valami sokszor elhangzik, akkor azt az emberek egy nem csekély hányada el is hiszi. Most szükség is volt arra, hogy minél többször hangsúlyozzák, mennyire tisztességes körülmények között tartották meg a 2023. december 17-én megrendezett voksolásokat, mert az ellenzék december 30-ig minden nap tüntetett a szerb fővárosban a nyilvánvaló választási csalások miatt.
Hogy tényleg 40 ezer boszniai szerb szavazót irányítottak-e Belgrádba Vucic pártjának támogatására, ahogy ezt az Európa-párti ellenzék állítja, nem bizonyítható, de az tény, hogy a belgrádi szavazókörök nagy részéből jelentettek visszaéléseket, s az Európai Parlament megfigyelői is számos anomáliát tapasztaltak. A két rendszerkritikus televízió, az N1 és a Nova egy sor olyan felvételt tett közzé, amely szerint tömegeket jelentettek be egyetlen lakcímre, több Belgrádba szállított boszniai honfitárs pedig még mintha soha életében nem járt volna fővárosban, ami valóban arra utal, hogy arcpirító szabálytalanságok történtek a Vucic elnök által fémjelzett, és persze újfent nagy győztesnek kihirdetett Szerb Haladó Párt részéről.
Múlt héten nyugalom honolt Szerbiában, a pravoszláv ünnepek alatt amúgy sincs sok értelme megmozdulásokat szervezni, de a tüntetésekhez csatlakozó fiatalok azt ígérik, január 10. után újabb akciókkal jelentkeznek.
A kérdés az: megvalósulhat-e az ellenzék azon követelése, amely szerint úgy rendezzenek megismételt választást, hogy egyenlő feltételeket biztosítanak az ellenzéknek. A válasz kiábrándító: semmi esély sincs erre. De még az ellenzéknek az a minimális törekvése sem tűnik elérhetőnek, hogy maga mellé állítsa az Európai Uniót, s Brüsszel határozottabban követelje a történtek kivizsgálását és a választás megismétlését. Ennek csak részben oka, hogy most sem áll igazi tömegmozgalom a változást követelők mögött, ismét inkább csak a belgrádi értelmiségre támaszkodhatnak.
Közismert, hogy Vucic elnök a hintapolitika, a Moszkva és Brüsszel közötti egyensúlyozás nagymestere. Ugyan a voksolás után úgy látszott, egy lépéssel közelebb került Moszkvához, hiszen az ellenzéki tiltakozások során az orosz titkosszolgálatnak is köszönetet mondott, valójában fű alatt Brüsszelnek is tett egy komoly engedményt. Teljesítette a Szerbia és Koszovó közötti, az Európai Bizottság égisze alatt zajló közeledési folyamat hazájával szemben támasztott egyik legfontosabb feltételét: Szerbia elismeri a koszovói rendszámú gépkocsikat. Mindezt úgy jelentette be a szerb vezetés, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, miközben a rendszámvita tavaly látszólag a háború szélére sodorta Belgrádot és Pristinát. Brüsszel tehát abból indul ki, hogy Vucic helyzete megingathatatlan hazájában, így ő a balkáni béke egyik letéteményese.
Az EU-nak ez a Vuciccsal kesztyűs kézzel bánó politikája azért veszélyes, mert azon szerb erőket is elidegenítheti az Uniótól, akik még hisznek hazájuk európai jövőjében.
