- Több mint tízezer igazgatási dolgozó maradhatott ki a rendvédelmisek béremeléséből

Tízezernél is többen maradhattak ki a rendvédelmisek béremeléséből – írja hvg.hu.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán jelentette be, hogy január elsejétől átlagosan 79 500 forinttal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére, s ez 56 ezer embert érint. Ezt árnyalja, hogy a béreemelésből tízezernél is többen maradhattak ki, mert azt csak a hivatásos állomány tagjai kapták meg, az úgynevezett rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó munkavállalók már nem.

Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnöke azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy egyrészt bruttó összegről van szó a hivatásosak esetében is, vagyis az adók lejönnek belőle. Másrészt a rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozók gyakorlatilag ugyanazt a nélkülözhetetlen munkát végzik ugyanazokban az irodákban, mint a többiek, valamiért őket azonban rendre kihagyják az emelésekből. Mindezt megerősítette Bárdos Judit, a Bűnügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is, aki azt mondta, a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony alá eső több tízezer dolgozónak nem csupán a friss emelésből nem jutott, de az utóbbi években öt százalékos szinten emelgették a bérüket, teljesítményértékelés alapján, így akadt, aki kaphatott akár húsz százalékot is, de voltak, akik nem kaptak semmit. 

A meglehetősen furcsán hangzó Riasz, azaz a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak elnevezett, lassan öt éves életpályatörvény áll a visszásságok hátterében. A rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottaknak és kormánytisztviselőnek új státuszt, jogviszonyt adott, s kivették őket az addigi keretből  – derült ki az összeállításból, amely kitért arra is, hogy ez a jogszabály számos, a hivatásosokra is vonatkozó korlátozást ír elő az érintettek számára, viszont feladatkörük „nem terjed ki az élet és testi épség kockáztatásának” kötelezettségére, ezért kevesebbet keresnek.

A béremelések elmaradását az érdekképviseletek sem értik. A lap kérdésére a Belügyminisztérium nem egyértelmű válaszában azt közölte: „Az illetménysáv felső határának emelésével arra teremtettek lehetőséget, hogy meghatározott munkakörökben foglalkoztatott, tapasztalt rendvédelmi alkalmazottakat a szervek megtartsák, illetőleg a civil szférából történő utánpótlásuk biztosított legyen. A rendvédelmi szerv saját költségvetéséből biztosítja az illetményemeléshez szükséges forrást.”