munkanélküliség;KSH;foglalkoztatottság;

- Csaknem harmincezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ősszel a harmaduk legalább egy éve keresett állást

Eközben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké hatezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A munkanélküliek száma 2023 novemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 18 ezer fővel nőtt.

A 2023. szeptember-novemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 29 ezer fővel 212 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,3 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 99 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal 4,2 százalékra növekedett.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 43 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,4 százaléka ebből a csoportból került ki.

A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

2023. november végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3,2 százalékkal 226 ezer főre csökkent.

A 2023. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 755 ezer fő volt.

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A 15-64 évesek közül 4 millió 629 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,2 százalék volt. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 435 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel, 2 millió 194 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,3 százalékot ért el.

A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában 270 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,3 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,4 százalékot tett ki, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,0 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

Növekvő munkaerőpiaci feszesség

Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője a KSH adataival kapcsolatban kiemeli: a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt az előző havi 4,1 százalékot követően és az előző év azonos hónapjában mért 3,8 százalék után, amely kismértékű emelkedést az inaktivitásból visszatérők számának növekedése okozza. Az NFSZ nyilvántartásában 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt ugyanebben az időszakban, ami az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenést mutat, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig érdemben nem változott. 

A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a fenti időszak végén 85 ezer volt az előző hónap végén nyilvántartott 78 ezer után, vagyis tovább emelkedett a munkaerőpiaci feszesség is.

„A foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve” – hangsúlyozza az elemző. Horváth András hozzáteszi, hogy az októberi átlagbér emelkedés eközben 14 százalék volt a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi, egyben 3,7 százalékos reálbérnövekedést eredményezett a hónapban. Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 14,4 százalék volt a megelőző hónap 14,6 százalékos mértéke után.

Az elemző szerint a következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is minimálisan a 4 százalékos szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig 4 százalék lehetett, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent. Így a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy

a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy ők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak.

Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,9 százalék lehetett a tavalyi évben, míg az idei évben 10 százalék körüli lehet az éves bérnövekedési ütem, amit támogatnak a decembertől 15 és 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – véli az MBH Bank vezető elemzője.

Két év alatt megduplázódtak a takarítási, karbantartási és banki szolgáltatások díjai.