;

Budapest;konferencia;Európai Szocialisták Pártja;

Sven Löfven, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke szerint biztató fordulatot jelentenek számukra a lengyel és a spanyol választási eredmények

- Európa nem süket a populista hangokra

Múlt héten az Európai Szocialisták Pártjának prominensei Budapestre látogattak. Vezetői progresszív választ adnának a kontinens jelenkori kihívásaira.

Az Európai szocialisták egy jobb életért – A munkavállalók ereje cím konferencia házigazdája Tüttő Kata, az MSZP EP-listavezetője volt, aki a magyar fővárosban üdvözölhette az európai pártcsalád két jelentős személyiségét, az Európai Szocialisták Pártjának jelenlegi elnökét és egykori svéd miniszterelnököt, Stefan Löfvent és Katarina Barley-t, az Európai Parlament alelnökét, a német SPD EP-listavezetőjét. A kontinens baloldali seregszemléjének összehívását több aggasztó fejlemény is indokolta. Bár Budapest kétségtelenül a magyar demokratikus nyilvánosság utolsó végvára, a magyar Ország­gyűlés napokkal azelőtt elfogadott törvényben módosította az önkormányzati választás lebonyolításának szabályait, amivel nemcsak az ellenzéki listaállítás mozgástere, de az időközi választás alkalmazhatóságának esetköre is szűkült. A helyi baljós fejlemények összecsengtek az Európában és világszerte is feltámadó jobboldali populizmus jelenségével, elég csak Geert Wilders holland Szabadságpártjának győzelmére vagy az argentin Javier Milei szélsőjobboldali-libertariánus politikus elnökké választására gondolnunk, aki kampányában egy láncfűrésszel illusztrálta az Argentínát sújtó gazdasági és társadalmi krízisek megoldóképletét.

Az esemény után lehetőség volt faggatni a PES (Party of Euro­pean Socialists) vezető alakjait arról, hogy mit gondolnak az európai baloldalon a magyar kormány Európai Unióban betöltött szerepéről, a szélsőjobboldal szirénhangjainak veszélyéről, valamint az ukrán háború és a migráció jelentette kihívásról. Stefan Löfven nem tagadta, hogy Európában több helyen is megerősödtek a bonyolult kérdésekre leegyszerűsítő válaszokat adó populista pártok, ugyanakkor bizakodásának is hangot adott. A 2008-as pénzügyi válságot követő évben – amikor Löfven éppen a legnagyobb svéd acélipari szakszervezet, az IF Metall elnöke volt – Svédországban mintegy 400 ezer munkahely szűnt meg a szükséges kormányzati támogatás elmaradása miatt, ezt a hibát a Covid-járvány alatti munkaerőpiaci válság esetében már nem követték el. A magyar kormány svéd NATO-csatlakozásának blokkolását illetően feltette a kezét, hiszen Törökországgal ellentétben a magyar fél nem fogalmazott meg konkrét követelményeket Svédországgal szemben. Azt mindenesetre furcsállta, hogy egy EU-tagország gáncsolja a közösség egy másik tagjának felvételét az euroatlanti katonai szövetségbe, amely mindkét nemzet biztonságát hivatott szolgálni.

Az est további részében a konferencia másik „sztárfellépőjét” a német SPD Európa parlamenti listavezetőjét, Katarina Barley-t kérdeztük. Arra a kérdésre, hogy számolni kell-e azzal, hogy az Európai Néppárt és a két szélsőjobboldali frakció, az Identitás és Demokrácia, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek a jövőben koalíciót kötnek egymással, nem kaptunk megnyugtató választ. Már nemzeti szinten sok közeledést láthattunk, gondoljunk csak Hollandiára, ahol a liberálisok nyitottak ajtót Geert Wilders szélsőjobboldali pártjának – fogalmazott. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy rövid távú gondolkodásra vall az európai fasiszta pártok programjainak másolása, hiszen ezzel csak a szélsőségesek nyernek, ők erősödnek meg a folyamatban. A helyes irány a demokratikus pártok összezárása lenne, ahogy azt korábban Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője is megfogalmazta. Barley odaszúrt Orbán Viktor miniszterelnöknek is, amikor kritizálta a fővárosi önkormányzati választások mozgásterének, ezáltal a hazai ellenzék megválaszthatóságának manipulálását. Az európai baloldalon tisztában vannak vele, hogy az autokraták célja a teljes kontroll megszerzése a megmaradt szabad választások felett is.

Nyilvánvaló, hogy Európában a jobboldali populizmus jelentős táptalajra lelt a 2015 óta fennálló migrációs válság témájával. Arról is kérdeztük az alelnök asszonyt, hogy van-e akcióterv a bevándorlás kérdésének hosszú távú megoldására, amivel kifoghatják a szelet a populisták vitorlájából. Barley szerint a szélsőjobb felnagyítja a problémát, mintha az európai polgárokat jobban érdekelné a migráció, mint a lakhatási válság, az energiaárak vagy a megélhetés kihívása. Ennek ellenére a PES kidolgozott egy átfogó migrációs munkatervet, amelynek lényege, hogy különválasztanák a kifejezetten politikai menedékért folyamodók és a gazdasági menekültek csoportját. Előbbiek azonnali menekültstátuszt kapnának, míg az utóbbiaknak az Unión belüli munkavállalás kérelmezési folyamatán kellene végigmenniük. A menekültek elosztásában számítanak a tagországokra is. Bár Magyarország nem kívánja kivenni a részét az elosztásból, például Lengyelországból kaptak pozitív visszajelzéseket nemzeti szinten. Így kijelenthető, hogy a közép-európai régió országai közül sem mindenki próbál bot lenni a küllők között.

A múlt heti csúcstalálkozót követően különösen felerősödtek a budapesti kabinettel szemben erőteljesebb brüsszeli fellépést követelő hangok.