Ennél pontosabb számot azért nem tudni még, mert – mint azt Szalóki Viktor, a szervezet szóvivője elmondta – 100 ezer ív csak az aHang 400 gyűjtőpontjára érkezett, további 800 helyen lehet még leadni az papírokat, de ezekről még nincsenek adatok. A gyűjtőhelyek száma azután ugrott meg, hogy az akcióba sorra beszállt több civil szervezet és párt, így az Esély Közösség, a Szikra Mozgalom, a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Párbeszéd és több jobbikos alapszervezet. A pártok majd csak január végén közlik az aHanggal, hogy mennyi konzultációs ívet gyűjtöttek össze.
Szalóki Viktor emlékeztetett: az akcióval rávilágítanának arra, hogy míg a kormány álkérdésekre éget el közpénz tízmilliárdokat, addig valós társadalmi problémákról – például akkumulátorgyárak építéséről, az oktatásról, az egészségügyről, a lakhatásról – nem lehet beszélni a kormányzattal, és a kabinet sem kíváncsi az emberek véleményére. Az RTL a közelmúltban összesítette, hogy a konzultációval kapcsolatos kommunikációra az idén több mint 20 milliárd forintot költött el a kormányzat. A közpénzes megbízások túlnyomó részét az idén is a kormánykommunikációs piac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula cégcsoportja kapta.
Az Orbán-kormánynak már a kérdései is hazugok, indul felmérés a nem létező Európai Unióról„Önök is tudják, mi is tudjuk, hogy a nemzeti konzultációban szereplő kijelentések teljesen hamisak”Szalóki Viktor szerint a másik fontos céljuk, hogy megakadályozzák azt a hazugságkampányt, amit már korábban is bevetett a kormányzat. A 2016-os kvótanépszavazást felidézve emlékeztetett: akkor a kabinet óriásplakátokon hirdette, hogy a magyarok 98 százaléka egyetértett a kormánnyal. Pedig valójában az akkor 8 millió szavazásra jogosultnak csak egy kisebb – főként kormánypárti – része, 40 százaléka voksolt, az ő 98 százalékukról állította a kormány, hogy az a „magyarok 98 százaléka. Ugyanez a 98 százalékos arány köszönt vissza a 2023 novemberében elstartolt, január 10-ig tartó szuverenitási konzultáció részeredményeinél is. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára számolt be december közepén arról, hogy addig 280 ezren küldték vissza a kormány kérdőíveit és a résztvevők 98 százaléka nem támogatta az ukrán uniós tagságot. Az már más kérdés, hogy mindezek után, az uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnök nem gördített akadályt az ukrán uniós tagsági tárgyalások megindítása elé. Szalóki Viktor szerint ez is azt mutatja, hogy a kormány valójában nem kíváncsi a hívek véleményére, a konzultáció szimplán egy demagóg kampány- és propagandaeszköz.
Hazugságáradat nem számít, Dömötör Csaba szerint már egymillióan töltötték ki az Orbán-kormány új nemzeti konzultációjátHasonló véleményen van a nemzeti konzultációt szintén súlyosan manipulatívnak tartó Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző is, aki felhívta a figyelmet: más olyan téma is akad, amiről úgy kérdez a kormány, hogy arról már valójában döntött. A rezsicsökkentés és a kamatstop eltörlésére való állítólagos uniós törekvés olyan ajánlásokra vonatkozik, amelyeket Magyarország is elfogadott. Az íven arról is kérdezik a választópolgárt, akarja-e, hogy szigorúbb törvényekkel lépjenek fel „a külföldi befolyásszerzés” ellen. Miközben az erről szóló, szuverenitásvédelminek nevezett törvényt már november közepén benyújtották, a kormánypárti kétharmad pedig el is fogadta azt, s már tudható, Orbán Viktor kormányfő Lánczi Tamást nevezi ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének.
Mindez aligha zavarja a Fidesz-szavazókat. Szentpéteri Nagy Richard szerint a kormánypárti kitöltők többsége számára elég, hogy ott szerepel a „Brüsszel”, a „gyermekvédelmi” vagy a „szuverenitásvédelmi” hívószó, és már adják is a kormány által kívánt választ. „A nemzeti konzultációnak az a funkciója, hogy felsorakoztassa saját a közönséget a kormány mögé. Hogy elmondhassák, milliók állnak mögöttük. Hogy személyes politikai jelentőségét felnagyítva Orbán Viktor Brüsszelben elmondhassa, ő tömegek álláspontját képviseli.” – vélekedett Szentpéteri Nagy Richard. Épp ezért ő nem is ért egyet a civilek, ellenzéki pártok kérdőívgyűjtő akciójával. Szerinte csak azt érik el, amit a Fidesz is akar, hogy beszéljenek a konzultációjáról. „A nemzet érdeke az lenne, ha egyáltalán nem beszélnének erről” – fogalmazott az elemző, aki szerint akár egymillió kérdőívet is összegyűjthetnek a civilek és az ellenzékiek, az nem fog számítani, mert a kormánypárt végül olyan számot mondhat be a támogatóiról, amilyet csak akar.
