Románia;Bulgária;Ausztria;schengeni övezet;

Ausztria részleges vétója miatt a román és a bolgár állampolgárok egyelőre csak légi úton élvezhetik a schengeni övezet előnyeit

- Korai volt a román és bolgár öröm, Ausztria gyorsan lehűtötte a kedélyeket

Egyetlen napig élt a remény Romániában és Bulgáriában, hogy a több mint egy évtizede várakoztatott két ország 2024-ben végre a schengeni övezet tagjává válhat.

Miután december közepén Hollandia visszavonta korábbi vétóját a bolgár csatlakozás kapcsán, úgy tűnt, Ausztria is beleegyezik abba, hogy bár két lépcsőben, de a két ország teljes Schengen-tagságot nyerjen. A bolgár, román és osztrák bel- és külügyminiszterek december 26−27-i tárgyalásait követően be is jelentették, hogy megszületett a politikai alku, Ausztria három feltétel mellett rábólintott arra, hogy márciustól a légi és vízi közlekedésben megszüntessék a határellenőrzéseket. A bécsi kormány ellentételezésként azt kéri, hogy az EU határőrizeti szerve, a Frontex fokozza jelenlétét a bolgár határon, az Európai Bizottság biztosítson több pénzt a külső határvédelemre, Románia és Bulgária pedig vegyen át menedékkérőket, különösen az Afganisztánból és Szíriából érkezőket.

Sem Bukarest, sem Szófia nem örült a félmegoldásnak. Mindkét kormányzat tovább tárgyal a szárazföldi csatlakozásért, és azt remélik, hogy 2024 őszéig megszűnnek a szárazföldi határok is.

A Karl Nehammer vezette osztrák szövetségi kormány csütörtökön jelentette be, hogy továbbra is elutasítja a két ország teljes körű csatlakozását a schengeni övezethez, de ekkor még azt nyilatkozták az osztrák sajtónak, hogy a tárgyalások még folynak. Majd Gerhard Karner belügyminiszter közölte: 

a teljes körű schengeni csatlakozásról, annak időpontjáról nem zajlanak tárgyalások. Vagyis Romániának és Bulgáriának meg kell elégednie az „Air Schengen”-nel, annak ellenére, hogy a csatlakozás minden feltételét teljesítik, s Ausztrián kívül minden tagállam támogatja integrációjukat.

Az osztrák társadalom is megosztott a kérdésben. Már a tavalyi ausztriai vétót is ellenezték az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) és a kormányon lévő zöldek is, az ugyancsak ellenzékben lévő szélsőjobboldali Szabadságpárt viszont lelkes támogatója a Nehammer-kabinet vétójának. Számukra a részleges engedmény is sok. Harald Vilimsky, a párt EP-delegációjának vezetője rossz és bizonytalan döntésnek minősítette a Románia, Bulgária és Ausztria közötti karácsonyi politikai megállapodást. Az osztrák sajtónak kiemelte: a fokozatos schengeni csatlakozás „újabb nyitott kapu az Ausztriába irányuló ellenőrizetlen illegális migráció számára”, és újabb lehetőség az embercsempészeknek. (A két ország hatóságai viszont hangsúlyozzák, hogy a 2022-es ausztriai rekordszámú menekült valójában Szerbián és a Schengen-tag Magyarországon keresztül érkezett, és ezt mutatják az osztrák sajtó által ismertetett ausztriai adatok is, a migránshullám pedig a magyar határ mentén csúcsosodott. Magyarország ez év tavaszán engedte szabadon az embercsempészeket, amit Bécs is döbbenten bírált.)

Amit Javier Milei csinál, az számos jogi kérdést is felvet, a bíróságok meg is semmisíthetik az általa hozott döntéseket.