A vallási rituálékra és imákra korlátozódik idén a Szentföld karácsonya. A jeruzsálemi keresztény egyházfők és pátriárkák már november 10-én jelezték, hogy a hagyományos adventi rendezvények is elmaradnak, mert Izrael Hamász elleni gázai háborúja a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi helyszíneken is lehetetlenné tette az ünneplést. Közleményben szólították fel gyülekezeteiket, hogy a Gázai övezetben zajló „brutális izraeli agresszió” fényében mondjanak le minden „szükségtelen ünnepi tevékenységet” az adventi és karácsonyi ünnepségek alkalmával és „álljanak ki a megpróbáltatásokkal szembesülők mellett”, imádkozzanak a „háború és következményei által érintett testvéreikért” valamint a Szentföld „igazságos és tartós békéjéért.”
November végén Jézus hagyomány szerinti szülővárosa, Betlehem legnagyobb keresztény közösségeinek – köztük a görög ortodox, szír, örmény, katolikus és evangélikus felekezeteknek – a képviselői nyílt levélben szólították fel Joe Biden amerikai elnököt és az Egyesült Államok Kongresszusát is, hogy szorgalmazzák a fegyverszünetet, amely véget vet „az izraeli agressziónak Gázában”. „Karácsonyra csak egy állandó és átfogó tűzszünetet és ennek a háborúnak a végét akarjuk. Elég a halálból! Elég a pusztításból! Ez erkölcsi kötelesség!” – áll a levélben, amelyet a WAFA palesztin hírügynökség adott közzé. A betlehemi keresztény vezetők három fős küldöttsége az Egyesült Államokba is elutazott abban a reményben, hogy támogatókat szerezzenek, akik nyomást gyakorolhatnak Izraelre a háború befejezése érdekében. Munther Isaac tiszteletes, a betlehemi evangélikus-lutheránus karácsonyi templom lelkésze és a Betlehemi Biblia Kollégium dékánja, a három fős küldöttség egyik tagja, elutazásuk előtt a palesztin hírügynökségnek nyilatkozva mélységes aggodalmának adott hangot a Gázában szenvedő ártatlan emberek miatt: „Őszintén hiszem, hogy Isten szolidaritást vállal azokkal, akik igazságtalanság és elnyomás áldozatai, ezért az egyháznak is ugyanilyen álláspontra van szüksége.”
Az UNICEF szerint hamarosan elérheti a tízezret az életveszélyesen alultáplált kisgyerekek száma a Gázai övezetbenA Palesztin Hatóság felügyelete alatt álló ciszjordániai Betlehem bevételének mintegy 75 százaléka a keresztény ünnepekhez és helyszínekhez kötődő turizmus adja. A covid járvány miatti lezárások komolyan megviselték a várost, tavaly viszont úgy nézett ki, hogy újraindulhat az élet. Az adventi és karácsonyi időszakban általában 120-150 ezer turista érkezik Betlehembe, a covid utáni tavalyi első ünneplés már biztatóan alakult, a turisták száma meghaladta a százezret. Ciszjordániának nincs repülőtere, a zarándokok, turisták rendszerint az izraeli Ben Gurion reptérre érkeznek, onnan szárazföldön utaznak el a ciszjordániai helyszínekre. Az idén a repülőjáratok is igen korlátozottan működnek a háború miatt, a belső szárazföldi közlekedést, határátlépést is a háborús korlátozások nehezítik. Betlehem így eleve minden rendezvényt törölt, karácsonyfát sem állítottak a város főterén, nincs ünnepi kivilágítás és díszítés, még a pátriárkák körmenete is elmarad szenteste, sőt, a város keresztény lakói sem állítanak idén karácsonyfát a gázai palesztinokkal való szolidaritás jegyében.
Hanna Hanania, Betlehem polgármestere a WAFa és az amerikai AP hírügynökségnek is elmondta, 1994 óta ez az első alkalom, hogy nem díszítenek karácsonyfát Betlehemben. A város karácsonyi üzenete a világnak „a szomorúság, a harag és az agresszió teljes elutasítása a Gázai övezet és általában a palesztin nép ellen”. A városvezető beszámolója szerint meghívókat küldtek Betlehem 104 testvérvárosának, tájékoztatva őket arról, „mi történik általában Palesztinában”. Mivel a válaszok vegyesek voltak, a szolidaritás és annak teljes hiánya között ingadozva, a városi tanács átgondolja a kapcsolatot azokkal a városokkal, amelyek álláspontja szerintük negatív, az izraeli agressziót támogató volt.
Ha ünneplés nem is, karácsonyi tiltakozás azért lesz Jézus Krisztus szülővárosában. A polgármester arról számolt be, hogy a Manger téren egy barlangot helyeznek el, benne egy Jézus-csecsemővel, és olyan törmelékkel díszítik, amely tükrözi a gázai emberek és gyerekek által megélt élet valóságát, a betlehemi gyerekek pedig a Születés Temploma elől küldenek üzeneteket a világnak, azt sürgetve, hogy a nemzetközi közösség álljon ki a palesztin elnyomás ellen és a háború befejezése mellett.
A főpapok egyoldalú állásfoglalása tulajdonképpen nem újdonság.
A szentföldi keresztények jelentős része palesztin, az izraeli keresztények 76,7 százaléka is palesztinai arab, többségük az ország északi régiójában él (további 21 ezer keresztény pedig Názáretben). A nem arab keresztények többsége Jaffa és Tel-Aviv vonzáskörzetében lakik.
Tavaly karácsonykor a főpapok az izraeli keresztényekkel szembeni diszkriminációra panaszkodtak nyílt levélben, állítva, hogy a közösség létszáma drasztikusan csökken. Utóbbi viszont egyszerűen nem igaz. Az izraeli keresztények száma a zsidó állam megalapítása óta enyhén, de stabilan növekszik, ugyanakkor százalékosan, a többi vallással összevetve erősen csökkenő tendenciát mutat. 1949-ben a keresztények száma 34 000 fő volt, 2021-ben 182 000 keresztény élt Izraelben, ami a teljes népesség 1,9 százaléka és 1,4 százalékos növekedést jelent. A zsidó és arab lakosság növekedési rátája azonban mindig is többszöröse volt a keresztényekének. A ciszjordániai mintegy 36 ezer fős palesztin városban, Betlehemben 1948-ban, Izrael állam megalapításakor a keresztények még abszolút többségben voltak, mára arányuk 20-25 százalék közöttire csökkent.
Izraeli statisztikai adatok szerint a keresztények 84 százaléka elégedett az életkörülményeivel. Az egyházi vezetők hosszú évek óta panaszkodnak a keresztényellenes támadások miatt, de egyelőre lakossági hasonló megnyilvánulásra még nem volt példa sem Izrael, sem a Palesztin Hatóság területén.
