;

oktatás;tanár;béremelés;EU-s támogatás;2024;

A státusztörvény marad, béremelés lesz, kérdés, mennyi

- Tanárok béremelése: inkább 20 lehet az az Orbán Viktor által ígért 32 százalék, a szakszervezetek nem bizakodnak

Nem tudni, pontosan mihez képest emelné meg a pedagógusi fizetéseket az Orbán-kormány 2024. februárjától. 

Éppen a pedagógusszakszervezetek sztrájktárgyalásának közepén jelentette be Orbán Viktor a kormányinfón, hogy jövő január 1-jétől, vagyis a februárban érkező bérrel 32,2 százalékos béremelést akarnak végrehajtani, amely része lenne a tanárok és az óvodapedagógusok hároméves bérfejlesztési programjának.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter néhány hete arról beszélt, jövőre a diplomás átlagbér 72 százalékára emelik a pedagógusok bérét, ami megközelítőleg bruttó 700 ezer forintos átlagbért jelentene a jelenlegi 450-460 ezer forinttal szemben. A kormány korábban az EU-s pénzek érkezésétől tette függővé a pedagógus béremelést, de eddig kérdéses volt, hogy a múlt héten feloldott 10,2 milliárd eurós támogatás mire lesz elegendő. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus szakszervezetének országos választmányi tagja szerint Maruzsa Zoltán a Belügyminisztérium (BM) köznevelési államtitkára maga is úgy ült be a szerdai sztrájktárgyalásra, hogy nem tudta egészen pontosan mit fog a miniszterelnök bejelenteni a pedagógusbérekkel kapcsolatban, így együtt követték élőben az kormányinfót. Az államtitkár azt mondta a szakszervezeti vezetőknek: a bejelentett emelés mértékével tisztában volt, azzal viszont nem, hogy pontosan mikortól valósulhat meg.

Korábban Pintér Sándor belügyminiszter 10 százalékos emelést helyezett kilátásba januárra, amihez képest az átlagos 32,2 százalékos emelés lényegesen jobban hangzik, ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad a szakszervezetek sztrájkköveteléseiben megfogalmazott azonnali 50 százalékos emeléstől, amit minden köznevelésben dolgozó számára szeretnének kiharcolni. Mint azt Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta, a béremelés kapcsán még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz. Egyrészt aggodalomra ad okot, hogy Orbán Viktor úgy fogalmazott, ennek kivitelezéséhez hiányzik még egy „jogi aktus”, először kapniuk kell egy levelet Brüsszelből, hogy az ígéret meg is valósulhasson.

„Nem tudjuk, hogy ezt a bizonyos 32,2 százalékos emelést mihez képest kell számolni. Mivel decemberben emelkedett a garantált bérminimum és a minimálbér is, egyáltalán nem mindegy, hogy melyik hónapot veszik alapul. Jelenlegi információink szerint a novembert, ami azt jelentené, hogy ezek az emelések már beletartoznak a 32 százalékba. Gyors számításaink szerint így máris csak körülbelül 20 százalékos emelésről beszélhetünk a decemberi bérekhez képest, ami viszont már az inflációt sem kompenzálja” – mondta az érdekképviselő. Az sem látszik, hogy ezzel a mértékű emeléssel hogyan lenne megvalósítható a Gulyás Gergely által korábban kitűzött cél, vagyis a bruttó 700 ezer forintos átlagbér.

Mivel ez alapvetően bértömeg-növekedés, biztosan nem azt jelenti, hogy mindenki egységesen ennyivel többet fog keresni. 

Lesznek olyanok (valószínűleg a gyakornokok), akik nagyobb mértékben részesülnek belőle, de olyanok is, akik teljesen kimaradnak. Ilyenek azok az iskolai, óvodai dolgozók, akik januártól a munka törvénykönyve alá tartoznak, például a karbantartók, takarítók, portások. Úgy tűnik, nem részesülnek majd az emelésből az oktatási- nevelési munkát közvetlenül segítő dolgozók, például dajkák, rendszergazdák, titkárok sem. Azt sem lehet tudni, hogy milyen szempontok alapján fogják a munkáltatók, vagyis a tankerületi központok (egyházi intézmények esetében az igazgató) elosztani a plusz pénzt, ami nagy valószínűséggel létszám- illetve bértömeg-arányosan fog érkezni, bár az államtitkár erre sem tudott egészen pontos választ adni a tárgyaláson.

A miniszterelnök bejelentése szerint ezt követően 2025. január 1-jén és 2026. január 1-jén is emelnék a béreket, ugyanakkor 

Maruzsa Zoltán nem tudta megmondani a szakszervezeti vezetőknek, hogy milyen mértékű emelést terveznek ezekben az időpontokban.

A következő fontos időpont január 15-e, addig kell megkapniuk a pedagógusoknak az új kinevezés-módosításokat, azokból fog kiderülni, hogy valójában mennyi realizálódik a tényleges fizetésekben az emelésből. A szakszervezetek ennek fényében fogják megtervezni következő lépéseiket, továbbra sem zárják ki egy esetleges sztrájk lehetőségét a közeljövőben. Annál is inkább, mert a tegnapi tárgyláson nem történt előrelépés a kötelező óraszámok 22-re történő visszaállítása és a túlmunkák kifizetése kapcsán sem.

A jövő évi választásokra üzen a HÉV-ekkel a kabinet, az se számít, hogy ezzel mindenki veszítene: a budapestiek, a BKK. a MÁV, a fővárosi önkormányzat, de még az állam is.