;

Orbán Viktor;Horthy Miklós;közvélemény-kutatás;Medián;megítélés;állami vezetők;magyar politikusok;Kádár János;megosztottság;

Horthy Miklós 1938. márciusában

- Medián: A Horthy-korszak legalább olyan megosztó mint az Orbán-éra, mert az egykori kormányzó megítélése jelentősen javult

Történelmi személyiségeink közül Horthy Miklós „népszerűsége” követi a mai pártpolitikai irányokat, viszont Nagy Imre mártír miniszterelnök szinte nemzetegyesítőnek számít.

Horthy Miklós a legmegosztóbb XX. századi magyar történelmi vezető, még Kádár Jánost is előzi – derült ki a hvg360 által közült Medián közvélemény-kutatásból. A Hann Endre szociálpszichológus, a Medián igazgatója által jegyzett cikk szerint Horthy Miklós megítélése erősen illeszkedik a jelenkori magyar politikai megosztottsághoz, és megítélésében drámai mértékű pozitív változás következett be a közelmúltban.

Az elemzés kitért arra, hogy a múlt századdal kapcsolatos történelmi emlékezetben máig az 1956-os forradalom az az esemény, ami a leginkább megmozgatja a képzeletet. Míg a sztálinista diktatúra emblematikus alakja, Rákosi Mátyás a magyar történelem legellenszenvesebb figurái között szerepel, Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét – akárcsak a Medián korábbi közvélemény-kutatásaiban – majdnem teljesen egyöntetűen pozitívan értékeli a társadalom. Eközben Kádár Jánost, a forradalom leverésében a szovjetekkel kollaboráló pártvezetőt pedig valahová a kettő közé, de inkább a pozitív tartományba helyezi a többség. A rendszerváltozás előtti pártállam évtizedekig elsőszámú vezetőjének megítélésénél valamivel kedvezőbb az első szabadon választott miniszterelnökéé, Antall Józsefé.

Horthy Miklósé viszont máig két pártra szakítja a magyarokat, és 2005 óta láthatóan több mint a duplájára nőtt azoknak az aránya, akik szerint az egykori kormányzó „inkább pozitív, mint negatív szerepet játszott” a magyar történelemben. – A most szeptemberben elvégzett országos reprezentatív Medián-felmérésben már szinte hajszálra ugyanannyian beszélnek róla elismerően, mint ahányan elutasítóan. A XX. század történelmének ebben a végletesen eltérő megítélésében természetesen a mai pártpolitikai megosztottság tükröződik. Ez azonban nem azonos mértékben érvényes az egyes személyiségekre – emelte ki Hann Endre.

Összegzése szerint Nagy Imre ma is inkább „nemzetegyesítőnek” mondható, Antall József megítélése is csak mérsékelten függ a mai pártpreferenciáktól, sőt, még a baloldal szemében értelemszerűen elfogadottabb Kádár János iránt is meglepően magas a mai kormánypártiak pozitív reakcióinak aránya. A Medián felmérése a mai politikai megosztottságot is plasztikusan mutatja, ugyanis Horthy esetében egyenesen szakadék van a fideszes és az ellenzéki szavazók ítélete között: az előbbieknek több mint a fele, az utóbbiaknak csak a harmada tartja őt számon a magyar történelem pozitív alakjai között.

A Mi Hazánk szavazói körében kimagasló, kétharmados arányú pozitív Horthy Miklós értékelése, és a megosztottság növeléséhez minden bizonnyal jelentősen hozzájárult Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptemberben  beszédet mondott, az egykori kormányzó újratemetésének 30. évfordulóján Kenderesen. a tárcavezető azon mondata, hogy „Horthy Miklós kivételes államférfi, hős katona és igaz magyar hazafi volt”, teljesen ellentétes fogadtatásra talált a kormánypárti és az ellenzéki közönség körében: az előbbiek közül közel kétharmadnyian, az utóbbiak közül pedig csak alig egyharmadnyian értettek egyet az egykori kormányzót magasztaló állítással.

A Fidesz támogatottsága 43 százalékra csökkent a biztos választók körében.